A Szedervölgyből ( GlenDronach -Valley of Brambles ) egyszerre három új variációról érkezett hír a reggeli postával . Köztük egy formabontó , egy jól ismert és egy jól bevált verzióval. Új GlenDronach palackozások tőzegelve, utóérlelve , hordóerősséggel.
Az első új palack pontosan az, amit sokan vártak de legalább ugyan annyian - sőt,azok is akik várták - féltették tőle a GlenDronachot . Tőzeges Dronach . Már csak ez hiányzott. És ez a mondat ezúttal abszolót nem pejoratív kiszólás. Tényleg ez az a variáns amit a modern GlenDronach még nem mutatott meg és ez lesz az a kiadás ami végérvényesen segít eligazodni a lepárló stílusát illetően . Az eddig is nyilvánvaló volt , hogy újraéledése óta a GlenDronach a sherried maltok trónjának új tulajdonosa és ezt a bárhogy is sikerült tőzeges kiadás sem fogja megváltoztatni. Ellenben nyithat egy olyan frontot ahol a lepárló ismét rövid idő alatt élre törhet . Általában a tőzeges whiskyt féltik a sherry hordóktól pedig egyátalán nem kellene. A probléma ha adódik, akkor az vagy a tőzeg és a tőzegelés helyességén múlik ,nem feledve persze azt a tényt sem, hogy jó érlelés csak jó hordóban működhet.Mivel ez utóbbiból a GlenDronach jól el van látva a kérdés már csak a tőzegelés maradt.
Tényszerűen a GlenDronach Peated egy 25 ppm fenoltartalmú , korjelölés nélküli , 46 %-os alkoholfokkal megjelent single malt . A hordókról pedig tudjuk, hogy egy klasszikus ex-bourbon érlelést kapott a párlat , hogy meddig az egyelőre nem nyilvános,aztán egy rövidebb időt eltöltött oloroso és pedro ximenez hordókban is. Vagyis maradt a sherry vonal a háznak megfelelően de a bourbon érlelés és a NAS kiadás sokkal inkább mutat azonosságot a csalódást keltő Hielan nevű GlenDronach malttal. Pláne ha ehhez hozzávesszük,hogy általában a nem ilyen karakterekre épülő housestyle esetében a tőzeg remekül alkalmas arra, hogy elfedje a fiatal whisky hiányosságait és egy adagnyi érdekességet csempésszen az adott cuccba, eleget ahhhoz , hogy a marketingesek boldogok legyenek az eladott mennyiség után. És akkor meg is érkeztünk. Essünk túl egy kis moralizáláson a lepárló tekintetében, aztán haladjunk, mert a valóság az, hogy-mint lentebb a véleményem kapcsán látjátok majd - semmi új, csak a mostanában sokat ismételt, lassan lózunggá váló kinyilatkoztatások. De azért nem árt képben lenni .
Nagyon úgy fest , hogy a még elfogadható stílusban lekommunikált és a lehetőségekhez mérten elegáns és fogyasztóbarát bejelentése a GlenDronach 15 Year Old Revival három évre való szüneteltetésének eddig tudta menteni a nyilvánvaló tényt , hogy a pozicióharc és a készlethiány nem engedi a lepárlónak folyamatosan tartani azt a színvonalat és kínálatot amit 2008 óta ismerünk. Oké ,ezt tudtuk . Aki ismeri a lepárlót és a hátteret az tudta ,hogy nagyjából eddig tudta tartani a GlenDronach azt a helyzetet , hogy a korjelölt ,heavily sherried maltjaik ilyen remek árkategóriával bírják a tempót. Az első és legfontosabb ok persze , hogy a készlethiány. Az előző tulajdonos nem csak a hordókkal nem bánt kesztyűs kézzel és nem csak a lepárló stílusát higította fel , hanem a termeléssel sem törődött úgy , ahogy egy önálló maláta whisky készítésére berendezkedett lepárlónál kellett volna. Ezen nincs mit csodálkozni, a GlenDronach nem is ezt képviselte a Billy Walker vezette csoport érkezése előtt. Annál inkább utána ! A pár hónapja megjelent Hielan nevű ,8 évvel korjelölt bourbon-érlelés ( jó adag sherried malt hozzáadásásával ) hivatalosan kommunikálva ugyan egy fiatal korjelölt piaci rést igyekezett betölteni és egyesek az Octarine utódjának tartották , a valóságban a Revival helyére érkezett. Ez akkora kontrasztot okozott mind az alapsorban mind a rajongók tudatában, hogy a Hielan még akkor sem lehetett volna sikeres ha amúgy jó. Nem az, a GlenDronach reputációhoz mérten semmiképp nem az. Azokban a napokban azért még nyugtatta magát az ember, hogy a 21 éves Parliament vagy az évente kétszer kidobott Single Cask sor még igy is megtartja a hírnevet. Aztán jött ez a Peated cucc...
Ahogy fentebb írtam, ezzel alapvetően semmi baj nem lenne, hiszen mindenki kiváncsi volt mire menne a tőzeggel a GlenDronach. A gond megítélésem szerint az időzítés . Ismételjük csak át , hogyan érkezett meg a Peated ? 46 % abv , NAS, bourbon és egy kis PX-Oloroso kombó a végén . Ez bizonyosan nem az az út , amit a GlenDronach a 12-15-18-21 éves sherried maltjaival lerakott ,komoly munkával, elhivatottan. A helyzet az , hogy itt már nem csak egy egyszerű három évet áthidaló megoldásnak tűnik a jelenlegi koncepció , sokkal inkább egy csapdahelyzetnek amiben a cél a pozició és a marketingeredmények megtartása. Nem gondolom, hogy kétségbe kellene esnünk a GlenDronach kapcsán, tudják mit csinálnak. De pont ők voltak azok akik határozotan képviselték azt , hogy amit ők eldöntöttek, ahhoz tartják magukat. És ezt amíg bírták meg is tették . Teszik most is talán de a Hielan-Peated vonal inkább görcsösnek hat mint tudatosnak. Az egyetlen tudatosság az , hogy addig is termel a lepárló , figyelünk a brandre . De őszintén szólva ha a GlenDronach ezentúl három évig maradna a Single Cask sornál , hozná a tartható korjelöltjeit és a fiatal, hordóerősségű cuccai is sherried maltok lennének teljes egészében , akkor ugyan úgy megtartaná a lepárló a rajongók tiszteletét és a figyelmet maga körül mint ezzel a jelenlegi koncepcióval.
Azt azért ismételten megjegyezném , semmi baj nincs a tőzegelt kiadással, se azzal,hogy a GlenDronach igyekszik tartani a pozicióját. A gond a hajszával van. Meg azzal,hogy ma már azt is féltjük aki máshogy csinálja, nem csak azt aki bajban van.
