Az észak-felföldi Dalmore Distillery többnyire a luxust hirdető lifestyle magazinok oldalain szerepelt az elmúlt években köszönhetően tucatnyi ultra-prémium kategóriás whiskyjeinek . Az elmúlt évtizedben indiai milliárdos tulajdonosának utasítására ez a tulajdonképpen egyszerű , többnyire sherry hordós érleléseiről ismert ( meg egy “kis” karamell ) átlagos-jó malt whisky egy azóta szakmai szlenggé vált folyamaton ment keresztül . A dalmorizáció annyit tesz , hogy adjunk el whiskyt extra drágán úgy , hogy adunk neki egy megfelelően misztikus nevet , “öntsünk” össze az állítólagosan elérhető legnívósabb hordókból a whiskyjeinket , készítsünk neki kristályokkal , ezüsttel díszített dekantert és adjuk el távol-keleti , közel-keleti és egyéb közismerten csőre rántott üzletembereknek akik ezzel tovább erősíthetik státuszukat hasonló ismerőseik előtt .
Pedig a Dalmore alapsora relatíve jó maltok , jól elkészített maltok sorozata ( meg egy “kis” karamell ) korjelölten, elfogadható mértékű egyedi eleganciával rendelkező csomagolásban. A 12 éves Dalmore sokak által ismert , tudomásom szerint viszonylag jól elérhető whisky még a magyar bárok polcain is. A 15 éveset tartják a legtöbbre a márka kedvelői és bár az árcédula már komolyabb a King Alexander III vagy a Mackenzie vagy a Castle Leod kapcsán, azok is simán beférnek a jó whisky,szép prezentáció kategóriába. Mindezek ellenére a Dalmore reputációján legalább ennyire negatív nyomot hagy a sokszor emlegetett karamell színezék , a milliárdos tulaj agyament dolgai és az egyetlen,bár kétségtelenül súlyos pozitív dolog a serpenyőben a lepárlómesterük , Mr.Paterson . Az Orr , ha így jobban ismerős. Ő az az elegáns, bajuszos, mókás úriember aki egyszemélyben testesíti meg a skót whisky hagyományait és mondén törekvéseit.És nem mellesleg az egyik valaha volt legjobb a szakmájában.
A Dalmore pont a fentiek miatt és a valóságtól elrugaszkodott ügyei kapcsán viszonylag ritka érdemi szereplője ennek a blognak. Remekül lehet használni egy-egy új Dalmore dekanter megjelentetését színesítendő a blogot de mindenféle értelemben távol állnak atól amit személy szerint a whiskyben szeretek.
Az azonban tény, hogy az alapsoruk korjelölt,heavily sherried és népszerű . Ezér tulajdonképpen örömmel jelentem a mai hírt , hogy itt van két új Dalmore .Korjelöltek .És nagyjából ezzel ki is merült az öröm , lévén a jelek szerint sok nem változott mióta az indiai milliárdos ex-tulaj megszabadult végre a skót whisky diviziójától , hogy fedezze belőle a csődbe ment légitársasága, Formula-1-es csapata vagy épp gazdasági ügyei miatt fizetendő ügyvédeinek bizonyos költségeit .Az új tulaj hasonló ligában játszik de javára szól,hogy sokkal inkább hitelesnek tűnik mint az előző,aki egyébként személyétől függetlenül a világ egyik legkomolyabb szakmai érdkeltségét tulajdonolja a szesziparban . A fülöp-szigeteki üzletember az egyik célja tartani a Dalmore feltornázott imázsát.Ezért hellyel-közzel elfogadható , hogy ha meg is jelenik új cucc a Dalmoretól, a dalmorizáció mára része lett a lepárló mindennapjainak.
Az első újdonság a Dalmore 21 Year Old. Nyolcezer palackkal jelenik meg , 42 % abv és 350 font az ára . A whisky bemutatása tipikusan “dalmore-os” . Ex american oak érlelés tíz évig , majd egy tizenegy éves “finesse” ( azt a csicsás kifejezést használja a Dalmore arra ha az alaphordó után a whisky utóérlelésre vagy pár évre,évtizedre tovább érlelésre kerül valamilyen más hordóban ) . A 21 Year Old “finesse” egy 30 éves first fill sherry hordóban történt amit a lepárló állandó partnerétől , a jerezi Gonzales Byass nevű híres sherry háztól szereztek be. Gyömbéres piskóta , narancs fondan , frissen őrölt kávé , ropogós alma ízei keverednek benne, ahogy mondják. Csomagolása a nemrég frissített stílusban , elegáns,robosztus doboz a jólismert palackformával.
A 21 évessel egyidőben jelentették be de csak az év vége előtt várható a Dalmore 30 Year Old. Itt már ugye kicsit összerándul az ember gyomra,hát egy harminc éves Dalmore árcédulája bizonyára nem lesz könnyen emészthető . Nyugodjunk le, titok nincs, se meglepetés. Az ár 1500 brit font . Cserébe csupán 888 palack jelenik meg, az alkoholerősség 45 %-os . A whisky egy klasszikus dalmore-os keverék , harminc éves Matusalem és Amoroso oloroso sherry butt típusú hordókból amik szintén a jerezi bodega Gonzaless-Byass-tól érkeztek . Aromáiban édes,lédús alma, kávé és mézzel bolondított forral bor köszön vissza. Megjelenése szinte visszafogott, ezerötért pláne.
Jellemző az is , hogy a Dalmore sajtóanyagokból általában hiányzik az a mondat,hogy nem hűtve szűrt és színezékmentes . Ami nem jelenti feltétlenül,hogy tele van karamellel, lehet ,hogy csak nem tartják fontosnak közölni . Hogy igen vagy nem.
A legfontosabb, hogy a presztízs megmaradjon . Húzós ár , fineszes érlelés, elegánsnak kikiáltott megjelenés. A lényeg úgyis a palackban van de odáig ezeken keresztül vezet az út . Mindenki eldönti akar e Dorothy lenni egy “csodálatos” világban.
Szerintem bőven elég ha maradunk az elérhető ,rendben lévő 12, 15 éves Dalmore maltoknál. Képzavarral élve, ez tűnik a legjózanabb döntésnek.
