Multivintage avagy Peat Project vs Devil's Punchbowl
2012. augusztus 21. írta: Barman's Choice

Multivintage avagy Peat Project vs Devil's Punchbowl

Az aktualitások jegyében ma két , az elmúlt napokban,hetekben megjelent hivatalos palackozást mértem össze . Mindkettő szigetről érkezett . Az egyik az önálló whisky régió Islay képviseletében a Port Charlotte Peat Project a Bruichladdich Distillerytől . Ellenfele a Highland-hez tartozó Island szubrégióból , az Arran Distillery színeiben a Devil's Punch Bowl .

A közös teszt alapja , hogy összekóstoljunk két multivintage palackozást . Az csak érdekes ráadás , hogy mindkét malt a mainlanden kívülről érkezett . De mi is az a multivintage ? Semmi különös dologra nem kell gondolni . A multivintage egy lepárló különböző évjárataiból ( és majd mint látjuk, gyakran különböző hordótípusokból is) válogatott kreálmány . Persze, ezek is single maltok és csak azért nem single blend a titulusok, mert ugyanazon lepárló maltjaiból lettek házasítva . A multivintage általában no age statement , azaz kor és évjárat jelölés nélküli palackozás . Egy hatékony eszköze annak , ha a lepárlók valami újat szeretnének kipróbálni  vagy épp picit tisztítanának a raktárkészletükön . Vannak olyan cégek akik egyfajta nem hivatalos kategóriaként is használják a multivintage szót -pl. Bruichladdich- és vannak akik nem érzik lényegesnek , hogy ezt így, ilyen formában feltüntessék  a palackjaikon.

Az első whisky a Port Charlotte Peat Project . Ennek a whiskynek igazából legendává kellett volna már nemesednie az évek alatt . A Port Charlotte tulajdonképpen egy tőzegelt malt a Bruichladdich lepárlótól . A brand neve alatt eredetileg igyekeztek volna felépíteni egy önálló whisky lepárlót de ezt az ötletet csendben elnyelte az idő . Így a Port Charlotte megmaradt egyfajta almárkának , annak viszont kiváló példájaként.  A kiadások nagyjából évente követték egymást , kicsit hasonlított a szisztéma a Kilkerran kapcsán megismert " work in progress "  filozófiájához . Vagyis a rendszeres és egyre idősebb kiadások mentén végig követhettük a PC fejlődését . Az ikonikus tíz évhez közeledve egyre biztosabbá vált , hogy a Port Charlotte 10 lesz majd a megérkezés , az elképzelt igazi PC. De legalábbis a Laddie újkori történetében ez az időszak és ez a palackozás lett kijelölve erre a szerepre . Bár erre a tíz éves whiskyre ilyen formában még várni kell , itt van egyfajta összegzéseként az eddigi PC históriának a multivintage Peat Project .

Ez a whisky nem csak a Port Charlotte almárka előtti tisztelgés , hanem deklarált funkciója, hogy tisztítsa a Laddie portfoliót is . Konkrétan ezt a whiskyt szánják a Bruichladdich tőzegelt vezérmaltjának ( az Octomore annyira extrém , hogy önállósága sokkal inkább biztos a lepárló strukturájában, mint a PC subbrand-é) ami leváltja az eddigi , különböző mértékben tőzegelt Laddie-kat . A Peat Project felbukkanásával búcsúzni fog a 3D , a Peat és az An Turas Mor . Apropó, An Turas Mor! Ez a palack szinte megegyezett a PC PP stílusával , hiszen hasonló indíttatásból adták ki  a nyolc éves Port Charlotte után . Egyfajta összegzése volt a projektnek . Aztán jött a PC9 ,most itt van a Peat Project, ergo valóban a logika szerint a PC10 következik majd . De az még arrébb van . Maradjunk a tényeknél . A Port Charlotte Peat Project  40 ppm fenoltartalmú , amerikai tölgyben érlelt , 46 % alkoholerősséggel megjelentetett single malt whisky . A 40 ppm már heavily peated azaz erősen tőzegelt variációnak számít , de ez annál a lepárlónál amelyik az Octomore-t gondozza, szinte gyerekes . De tény, hogy az alap Bruichladdich alacsony fenoltartalmához képest a Port Charlotte palackozások 40-es ppm-je igazán extrém elmozdulás . Vagy visszatérés ? Hiszen nem titok az sem , hogy bár a Bruichladdich tőzegmentes, jellegzetesen gyümölcsös , Laddie-s stílusa és progresszív mentalitása sikertörténet , nagyon komoly rajongói háttérrel , de a lepárló szakemberei mindig is a Port Charlotte-ban látták a régi , az eredetihez közel álló stílusú Bruichladdich reinkarnációját . A dolgukat nehezített az , hogy egyetlen palack, egyetlen leírás nem maradt arról , milyen volt a XIX. századi Laddie . Az nyilván evidens , hogy tőzegelt maltról volt szó , ebből kifolyólag a Port Charlotte valóban megfelelhet ennek az elvárásnak . Nézzük , megfelel e a Peat Project annak , hogy bekerüljön állandó szereplőnek egy edinburghi bár kínálatába .

Port Charlotte The Peat Project Bruichladdich Distillery / 46 % / american oak / heavily peated multivintage

Megjelenése sápadt, fakó szalmasárga . Nem egy testes whisky . Illatában klasszikus tőzeg és az amerikai tölgy jellegzetességei . Finommá őrölt fahéj , kevés vanilia , lágy fűszeres hullámok . Mindez egy domináns gépolajos illat alatt . Eddig hozza a megismert PC aromákat .

Ízében lágy , könnyed , száraz . Egy olyan vanilipuding amit tévedésből egy gépzsírral kikent tálkában szolgálnak fel . Jól iható . Aztán jön egy komolyabb fűszeres tétel , jól elhelyezkedve az élmény végén . Főleg reszelt szerecsendió és fahéj nemes csípőssége . Kevés kormos fuvallat fújja el az emléküket . A lecsengése kellemes, száraz . Uralja a tőzeg de nem lehet nem észrevenni azt az édeskés szőnyeget , amin elhelyezkedve trónol a turf .

Egyszerű , jól iható , még élvezhető alternatíva a lepárlótól . A tőzegelése valóban komoly , még határozottan felismerhető a vaniliás, lágy alapkarakter is . Nyilvánvalóan jobb és kiforrottabb még multivintage kiadásként is mint elődjei , főleg a leváltásra érett 3D,Peat,An Turas trio . Innen megközelítve jó whisky. Nem túl bonyolult , meg van az íve , semmi extrém kilengés . Ha már Peat Project akkor ilyen legyen . Sajnos én továbbra sem vagyok a híve , de igazságtalan lennék vele ha nem kapna esélyt . És azért azt illik komolyan is kezelni, ha a Bruichladdich jelenlegi tőzegelt verziójaként ez a malt van nevesítve . Ezért kap helyet a bár polcain , de csak ideiglenesen. Élvezhető de talán kevésbé érthető a lényege egy átlagfogyasztónak .

A multivintage párharc másik résztvevője is szigetlakó . Igaz , az ő tradiciói sehol sinsenek a Laddie-éhoz képest . Az Arran Distillery alig múlt 15 éves, útja elején jár . Sokunk örömére azonban ez az idő elég volt egy szép kis reputáció felépítéséhez és a cég stabillá tételéhez . Az Arran a maga adottságaival hasonló utat járt be mint a Bruichladdich és úgy általában az összes, kezdő, fiatal lepárló . Az üzleti életben való túléléshez a karrierjük elején számtalan érlelést jelentettek meg , sokszor követhetetlen logikával választgatva az ilyen-olyan hordókat . Szerencsére a piac jól reagálta le az Arrant és a sok incifinci finiselés mellett sikerült észrevenni egy apró , sajátságos kis stílust a lepárlótól . Egy lágy, könnyed whisky ami mára a sherry és bourbon hordós single cask kiadásaival komoly elismerést vívott ki . Persze a reflexek működnek, az Arran továbbra is viszi a finish szériát , igaz sokkal de sokkal átláthatóbb, letisztult módon. Az évek alatt belekaptak olyan variánsokba is amelyek nem feltétlenül sajátjai az Arran stílusának . Így jelent már meg tőzegelt Arran -pl Machrie Moor- és hordóerősségű Arran is -Arran 12 yo Cask Strength . A bejegyzés alapját adó multivintage kiadás sem újdonság a kis sziget lepárlójától . Korábban az Icons of Arran sorozatban már megismerhettük milyen az , ha az Arran akár két tucatnyi hordóból kreál nekünk valamit . Igaz, a Westie esetében kizárólag sherry hordókról volt szó, míg a Sleeping Warrior palackozásnál a klasszikus bourbon és sherry érlelések mellett boroshordó is befigyelt . De a mai Arran, a Devil's Punch Bowl tűltesz ezeken is. Nézzük a konkrét hordókat , amikből az Ördög Puncsostálja meg lett töltve .

1996 - Sherry Butt - 1525

1996 - Sherry Butt - 1532

1996 - Sherry Butt - 1554

1996 - Bourbon Barrel - 1799

1996 - Bourbon Barrel - 1802

1996 - Bourbon Barrel - 1803

1996 - Bourbon Barrel - 1807

1996 - Bourbon Barrel - 1808

1996 - Bourbon Barrel - 1810

1997 - Sherry Butt - 683

1997 - Sherry Butt - 715

1998 - Sherry Hogshead - 138

1998 - Sherry Hogshead - 145

1998 - Sherry Hogshead - 153

1998 - Sherry Hogshead - 436

1998 - Sherry Hogshead - 440

1998 - Sherry Hogshead - 442

1998 - Sherry Hogshead - 1010

1998 - Sherry Hogshead - 1017

2006 - Bourbon Barrel - peated - 0001

2006 - Bourbon Barrel - peated - 0002

2006 - Bourbon Barrel - peated - 0003

2006 - Bourbon Barrel - peated - 0004

2006 - Bourbon Barrel - peated - 0005

Ezek bizony a lepárló legrégebbi bourbon és sherry hordói , megspékelve a 2006-os lepárlásból származó tőzegelt Arrannal . A 2006-os tőzegelés volt az alapja a Machrie Moor kiadásnak , nyilvánvalóan ezek a hordók a bennük lévő whiskyvel ebből az adagból " maradtak " . Általában az ilyen maradékok jót hoztak eddig az Arrannak .A Sleeping Warrior, ami egy osztrák borászattól származó kékfrankos érlelés  maradványait használta fel , egy nagyon korrekt kis whisky lett . Itt azonban láthatóan más a helyzet . A Machrie Moor palackozást nevezhetjük egy sikeres Arran tőzegelési kísérletnek ,legalábbis ennél rosszabb ne legyen . A régebbi sherry és bourbon single cask kiadásaik pedig az Arran igazi karakterét adják meg . Ebből kifolyólag ezek házasítása szép eredményekkel kecsegtet . Lássuk ,az extrém csomagolás mellett mutat e is valami komolyat a malt !

Arran Devil's Punch Bowl  Arran Distillery / 52.3 % / vatting of 24 cask between 1996-2006 / multivintage

Megjelenése szép, nemes arany . Illata meglepő . Igazi wow ! Elképesztően kellemes gyümölcsösség , egy virágzó, illatos mező . Klasszikus aszalt és szárított gyümölcsök hozzák a sherrys hordók üzenetét . Időnként citrusok cikáznak át az aromák alatt .Egészen kevés ananász,papaya, több narancs és módjával mazsola . Szinte kiállt az illatolásért,üde, friss. A kedvencem a frissen, morzsálódva törő zabkeksz illata benne . Találtam egy egészen kevés de számomra élvezetes kis nyirkosságot, talán mint egy kiszáradó agyagpadló vagy egy elázott, öreg könyv a padlásról .Ízében egy szép, összetett,kiegyensúlyozott élmény. A sherrys jegyek, a gyümölcsösség itt van, már felismerhetően beköszön a tőzeges felhang . Komoly, meglepően érett whiskynek hat . Kicsit kevésbé barátságos mint az illata után várnánk, de hát mégis csak az ördög táljából kortyolunk! Lecsengése hosszas, száraz, tölgyes és ezek tetején diszkrét fűszeresség . Meglepett. Őszintén . Remek Arran !! Ennél a single maltnál valóban helytálló a komplex és kiegyensúlyozott jelző . Győzelme ma kétségtelen . Az Arran ebben a körben simán nyerte a multivintage párharcot .

Bár igaz , hogy a Port Charlotte eleve egy erősen tőzegelt karakter és ezt is kívánja bemutatni , míg az Arran hagyományosan abszolút nem egy tőzegeléssel variáló lepárló , amit az utóbbi kihozott a Devil's Punch Bowl-lal , számomra az sokkal inkább multivintage és annak is a legjobbjai közül való .

A Devil's Punchbowl sikeresen folytatja azt a lenyugodott , kiforrottabb stílust az Arrantól ami korábban a Cask Strength vagy nem rég az Eagle kapcsán már érzékelhető volt . És látjuk , az Arran viszonylag fiatal kora ellenére  igenis bír remek hordókkal a készletében . Lásd single cask palackozások és korábban a Peacock. A Bruichladdich-nál a Port Charlotte a jelek szerint valóban projektté " süllyedt " -erősen idézőjelbe téve , egyátalán nem pejoratív felhanggal . Ebben a szerepben megfelelt . Alternatívának érdekes . Multivintage megjelenésként annyira talán nem .

A többi meg,legyen az ördögé . Mint a mai győzelem . Szép volt Arran !

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása