Szeptemberben a reflektorfény a Bacardi whisky üzletágára esett . Először azt hihettük , csupán egy PR cikk erejéig , amiben bejelentette a cégcsoport , hogy a tulajdonában lévő skót whisky lepárlók mindegyike , számszerint öt , új maltokkal jelentkezik még idén . Elsőre ez sem volt tehát más , mint a megszokott marketing bejelentés , és igaz ez akkor is , ha szeptemberben már ismertük a megújult külsejű Aberfeldy palackozásokat . Aztán nagyon rövid időn belül , ahogy ígérték is a bejelentéskor , felbukkantak a ráncfelvaráson átesett whiskyk , új palackozások , sosem volt kiadások . És mindegyik korjelöléssel . Az Aberfeldy után jött a Craigellachie , ami ugyan önmagában nem egy egetverő malátawhisky , viszont a régimódi csomagolásával azonnal erősebbre állította azokat a bizonyos reflektorokat . Akaratlanul is nagyobb elvárásokat , vágyakat vetítve a következő adagnyi újdonságra . Itt a sorban a harmadik . És továbbra is a Bacardi viszi el a showt . Itt az új Aultmore sor !
Az Aultmore többnyire a független palackozók kínálatában volt eddig jelen . Főleg fiatal italokról volt eddig szó , átlagos minőséggel vagy épp igen koros kiadásról , komoly összegért cserébe . A kétségtelenül minőségi Aultmore maltok általában erősen sherry hordó által befolyásoltak . Egy vadonatúj , hivatalos palackozás , pláne egy egész sor , természetes módon kiváltja az ember kiváncsiságát . És az első benyomás , amivel eddig a Bacardi elrabolta az évvégi figyelmét a whisky rajongóknak , a külső . Nem kell csalódnunk . Folytatódik a Dewars család régimódi dizájnváltása . Ime a 12 éves és a 21 éves , új Aultmore .
A whisky hozza az Aultmore régmúlt fényét , top class malátawhisky , olyan akire lehet számítani . A könnyed , mezei illatokkal teli ital a cimkéjén is utal rá , honnan érkezett . A misztikus Foggie Moss nevű területről érkezik a víz a lepárlóba és ez adja a márka identitását is . A Foggie Moss , ahogy a neve is sugallja , egy kissé ismeretlen , misztikus , váratlan , a titkait megörző hely . És ilyesmi az ember érzése amikor az Aultmore maltokat próbálja identifikálni . A harmadik Bacardi ( Dewars Sons ) megjelenés után kilehet jelenteni , hogy a tulajdonosok remekül átgondolt arculatépítéssel , jó profilozással , egy régóta várt arculattal egyszerre tette vissza a whisky térképre öt olyan lepárló munkáit , akik csendes iparosként évtizedek , évszázadok óta szolgálják Skóciát és a whisky businesst . Most lehetőséget kapnak egy remek gondozásban arra , hogy önállóan is , saját jogukon szerezhessenek figyelmet és rajongókat maguknak .
Nem zseniális whiskykról van szó . A Highlands standard reprezentánsairól . És amíg 2014 -ben a legtöbb lepárló felült a portói érlelések hullámaira , amíg a Speyside képviselő sorra jelentetik meg tőzegelt kiadásaikat , utalva a múlt stílusára , vagy épp amíg a brandépítést a hatalmas , szokatlansággal és globális hisztériával elképzelt promóciók uralják , addig a Dewars a Bacardi égisze alatt csendben , határozottan , elismerést idéző meglepetést okozva visszaadja a Highland stílusát . Nincs itt semmi finesz , utóérlelés , a régiótól mára szokatlan variáció . Ami van , az a klasszikus , egyszerű ,őszinte és minőséget rejtő felföldi single malt whisky . Talán tényleg egyfajta utolsó fellépésként . Last Great Malts . Ahol a szavak is visszatérnek eredeti , könnyedébben értelmezhető , igaz tartalmukhoz .
Az utolsó remek maltok sorozatban az Aultmore a travel retail szegmensben nyit a 12 éves és a 21 éves kiadásával . Pár hónapon belül pedig jön a 25 éves palackozás .
Reméljük nem utoljára hallunk felőlük és nem csak egy egyszeri , bár remekül felépített marketingról van szó . Már csak azért is , mert ha ezek a lepárlók az utolsó remek maltok , akkor a következő fejezet a whisky történelemben a bezért , elfeledett lepárlók kiadása kell legyen , remélhetőleg hasonló , elérhető formában . De ez csak egy privát vágyálom . Addig bőven van idő élvezni a Highland utolsó nagy maltjait .
