A legendák homálya mögött mindig felsejlik a valóság . Kérdés , hogy az igazságot milyen irányból értelmezzük . A valóság sokszor triviális . De ha tévednék és a legendák mögött nincs valóság , akkor sincs semmi baj . Abban a pillanatban a történet folklórrá emlkedik .

A Tomatin környéki erdők Fekete Bestia néven ismert szörnye a legenda szerint egy hazafelé tartó munkásember előtt bukkant elő a köd mögül . A Bestia orrából füst gomolygott ,ijesztő csendben csak állt és nézte a szerencsétlen, fáradt embert . Az szintén fennmaradt a legendában , hogy a szemtanú egy közeli whisky lepárlóban dolgozott ,onnan tartott hazafelé mikor a Bestia megmutatta magát . És itt van a pont ahol simán elfogadhatjuk triviális valóságnak a történet alapját . Egy hazafelé tartó , lepárlóban dolgozó skót ember  a logika alapján józan biztos nem lehetett . Márcsak azért sem , mert a történet születésekor inkább voltak a lepárlók eldugott , törvényenkívüli zugfőzdék , mint munkabiztonsági előírásokat betartó munkahelyek . Ergo ihattál mint a gödény . Aztán ha hazafelé tartottál és a szemed előtt felbukkant egy szétfolyó alak , ocsmány pofával , csak berohantál a legközelebbi falu pubjába , kértél gyorsan egy pint sört vagy egy dramot , falfehér arccal, akadozó nyelvvel elmesélted mi történt , az erre fogékony skót populáció pedig hitelt adott a szavaidnak . Mert már ők is átéltek hasonlókat . Ők is mentek már hazafelé valahonnan . És magunk közt szólva , még csak lepárlóban sem kell dolgozni ahhoz , hogy az ember ha skót és a Felföldön él , valahol erdők, hegyek, lápok közt , akármikor láthasson hasonló szörnyeket . Innen megközelítve az egész skót hitvilág , a kapcsolat a szellemekkel , szörnyekkel , manókkal egészen más értelmezés alá esik , nem ?

Ezt a történetet találta alkalmasnak fél évvel ezelőtt a Tomatin Distillery , hogy felépítse rá tőzeges malátawhisky palackozásának marketingjét . Természetesen autentikus módon helyi dialektusban nevesítették a fekete bestiát , így lett a palackozás neve Cú Bócan . A whisky egy jó szörnyhöz hasonlóan hibrid-szerű alkotás lett . Bourbon , sherry és egy adag virgin oak érlelt , közepesen tőzegelt Tomatin került házasításra , majd palackozásra . A Speyside hagyományainak megfelelő , mérsékelten tőzegelt malátawhisky aztán egy szép prezentálásban megjelent , hogy pár nap médiafigyelem után visszavonuljon az erdők sötét mélységébe . Őszintén szólva , a Cú Bócan egy átlagos whisky . A Tomatinra jellemző gyümölcsösség , lágy karakterek , különösen egy fiatal házasítás tekintetében elveszítették izgalmas élnkségüket , míg a turbózáshoz használt tőzeg ereje nem volt képes határozott karaktert adni a whiskynek . Megkóstoltam , abban a pillanatban élveztem , hisz whisky , de azt kell mondjam , főleg , hogy azóta megjelent egy másik speysider tőzegelve , hogy nem véletlen igyekeztek önálló brandként kiszervezni a Tomatinból a Cú Bócant . Lehetett volna ez felcimkézve Tomatin Peated is , ártani semmiképp nem ártott volna a márkának , hiszen attól , hogy engem nem fogott meg , attól ez még egy korrektül összerakott whisky . De ismétlem , tudva azóta , hogy mire lehet képes egy speyside-i malátawhisky egy jól megkomponált tőzegességgel ( lásd anCnoc Rutter , Flaughter ) a 21. századi igényeknek megfelelően , tartva a saját stílusát, felhasználva a hagyományokat a marketingben , a Cú Bócan egy lett a sok közül . Közel sem annyira ijesztő , mint amennyire az a bizonyos munkásember megélhette a találkozást a Bestiával .

Most viszont a Tomatin kihozott egy limitált kiadást a Cú Bócan neve alatt . A whisky továbbra is tőzegelt , a különbség annyi , hogy ezúttal egy idősebb , ritkább verzióról van szó . A ritkaságot az adja , hogy 1989-es töltésű hordókból válogatták ki ezt az exkluzív bestét . A három ex-bourbon hordóból válogatott ( cask number 34740 , 34741 , 34742 ) , színezékmentes ,non chill , 53.2 % -os alkoholerősségű Tomatin már izgalmasabban hangzik mint a tavaly őszi bestiális megjelenésnek aposztrofált, első Cú Bócan.

A Cú Bócan 1989 Limited Edition illatában először egy lágy füst köszön be , majd hamar felismerhető a környék vegetációjára jellemző hanga ,az alappárlat jellegzetességeként a friss gyümölcsök. Körte, citrom, lime reszelt héja és édes ananász . Idővel méz, vanília, kókusz erősítik meg a bourbon hordós érlelést. A herbális jegyek a tőzeg jelenlétét erősítik . Ízben a kezdés füstös , virágos , rengeteg édes gyümölccsel amik később grapefruittá keserednek ,majd megállapodnak a szeder és az áfonya savanykásságában . A tölgy gyömbérrel ,szegfűszeggel jelentkezik . A lecsengés földes, édes füstös .

A magam részéről elismeréssel adózok a dizájnhoz , bár nem az én ízlésem , meg kell vallani, hogy megragadja az ember figyelmét . A whiskyt illetően , beleértve az első Bestiát is , maradnék a megszokott gyümölcsös Tomatin alapsornál , abból is a 30 éves verziónál . Utóbbi az egyik legjobb ár-érték arányú , minőségi és elérhető , koros speysiderek top maltja . Ha pedig Fekete Bestia akkor inkább legyen Ő :

                                                              (from internet)