Lehet , hogy velem van valami gáz , de nekem a Macallan aktuális alapsorának neveiről azonnal los angeles-i pornósztárok ugranak be . Gold, Ruby, Sienna , Amber. Láttátok ti is ? Sienna és a spanyol szobalány kalandjai , Anber és a három csődör, Ruby beveszi Californiát , Goldie's Hardcore Dates és így tovább . De ők bizonyos oldalakon egészen más kategóriába vannak sorolva , mint a negyven éves vadmacskák . Akikről még én sem tudom hirtelen , hogy a MILF vagy a cougar szekcióban bukkannak e fel ? Pedig igyekszem ebben a kérdésben naprakész lenni... A most a szemünk elé kerülő skót vadmacska azonban nem csak , hogy jól tartja magát , legalább annyian megőrülnek érte mint anno a fénykorában lévő Jemma Jamesonért ( csakhogy maradjunk a whisk/e/y-nél) és 160 ember ki is fogja pengetni érte a tarifát . Ami 7000 font . Közel két és félmillió forint . Hát,ez a kurvaélet .

Ennél egy kicsit több tisztelettel és tényszerűen folytatva , nézzük miről is van szó végülis ? A Diageo bejelentette , hogy áprilisban a travel retail szegmensben új single maltot mutat be . Eddig semmi extra , az ember vár valami no age Singletont , esetleg valami marketingtrükkel feldobott 15-18 éves dupla vagy tripla vagy kvatroérlelt megjelenést , esetleg egy jól árazott Caol Ila-t . A hír viszont egy 40 éves whiskyről szól . Egy lepárlótól , ahonnan ez a palackozás lesz a valaha megjelentetett legidősebb maláta whisky . Itt nagyjából meg is áll az ember a gondolkodásban , mert minek arról töprengeni , mikor utazol legközelebb valahova , hogy a reptéren majd beszerezd a palackot ha érdekel , ha ennyi info már bőven elég ahhoz , hogy az ember legyintsen . Negyven éves , legidősebb kiadás, az annyit tesz az átlagember agyában, hogy brutál árazás, kristálydekanter, meg faszom . Úgysem tudja és nem is akarja megfizetni az ember . És akkor a Diageo megcsavarja a tőrt álszent szívünkben . Merthogy azért akármi is az a whisky, jó lenne legalább megkóstolni . És jön a név . Brora . Padló . Na jó , nem . Nem az lepett meg , hogy van negyven éves Brora . Nem is az , hogy drága és egyszer eljött volna az ideje, hogy piacra dobják . Még csak nem is a kristálydekanter . Na de , hogy a travel retailben ? Csak úgy kitéve az utazó polgárok milliói elé ? Ez azért szokatlan . Mintha Michelle beülne az amszterdami kirakatokba . Több tiszteletet , uraim !

Valószínűleg a döntés mögött pontosan átgondot koncepció húzodik . Hiába dörgölte a tényt már évekkel ezelőtt a Diageo a single malt rajongók orra alá , hogy single maltokat a cég nem a malt fanatikusoknak , de még csak nem is a gyűjtőknek készít , hanem a blendjeihez , azért egy Brora mai árfoyama nagyban köszönhető az elmúlt két évtized whisky bloggereinek, rajongóinak, amatőrből profi kóstolókká lett fogyasztóknak és az ő áradozásaiknak a Brora minőségét, legendáját tekintve . Fura mód , amennyire igyekeztek a Brora single malthoz könnyedébben hozzáférők titkolni ezt az igazi , régmúlt single malt kincset , legalább akkora elánnal reklámozták , hogy mennyire elérhetetlen whiskyt kóstoltak a sutherlandi vadmacska személyében . (merthogy a Brora emblémája a territórium és a lepárló alapítójának , Sutherland márkijának címer állata , innen az asszociáció ) . Ennek és az 1983 tavasza óta bezárt lepárló folyamatosan csökkenő készleteinek köszönhetően , a Brora menetközben aranyárban mért maláta whisky lett . Nem annyira harsány körülötte a hájp , mint egy Port Ellen körül , de árazását , exkluzivitását tekintve sokkal inkább értékelendő whisky , mint hasonló sorsú kollégája Dél-Islay környékéről .

A Brora hivatalos palackozásként évek óta szinte csak a Special Release sorozatban jelenik meg . A 90-es évekből származó palackozások a Diageo korábbi sorozataiban kaptak helyet, jellemzően a Brora whiskyk 20-25 év közöttiek voltak . Logikus , hogy az időben haladva a készletek mára egy évtizedet öregedtek ,így a Special Release palackozások már jócskán harminc év feletti Brorák voltak . Ergo előbb - utóbb el kellett érkeznünk a negyedik X-hez . És itt van .

Brora 40 Year Old .

Ez egy 1972-es évjáratú , természetes hordóerősséggel lepalackozott , 160 dekanternyi mennyiségben kiadott Brora . Az alkoholfok meglepően magas a korához képest , 59.1 % -os . A butella teljesen szokatlan , a míves , széthúzható fadoboz kissé hajaz a Glenmorangie Pride csomagolására . A dekanteren hangsúlyosan megjelenik a már emlegetett , híres logó , a skót vadmacska . Igaz , nem lehet egyszerű egy szép és veszélyes macskafejet gravírozni , de azért legyünk rosszindulatúak is picit. Ez a logó ami a dekanteren van , inkább egy önmaga paródiájáva lett,herélt kandúrra emlékeztet ,esetleg a vagánykodó Mörren Morcogi Micó reinkarnációja,mintsem egy legendás, ritka vadállat portéja . Hamár megfizetni nem tudjuk , legalább fikázzuk . Amúgy közép-európai módra . Na jó . Ennyire nem akarok illetlen lenni a kedvenc malt whiskym ősével . Merthogy mindenki ismeri ugye a Clynelish - Brora sztorit .

A hivatalos kóstoási jegyzet szerint a negyven éves, 1972-es exkluzív Brora egy sápadt arany színű ,  illatában lágy,olajos és füstös is egyszerre , ami mellé hamar felzárkózik egy mézes, gyümölcsös alkoholos élesség ,hogy egyensúlyba hozza a kissé medicinális ,pikáns ,herbális, egy kis mentával megspékelt egyéb illatokat , hogy aztán együtt az aszaltgyümölcsök intenzív édességéve nemesedjenek . Vízzel egy kellemes , őrölt fehérborsra emlékeztető , delikát füsttel , pörkölt mogyoróval és karamellával bővülnek az aromák . Ízében a komoly fa füst és hamu hamar átadja a helyét egy mézes , olajos élménynek ,kiegészülve egy kis édesgyökérrel . Felbukkan a pörkölt csonthéjasok szárazsága , míg a tengerparti jegyek felett a bors és a sós tengerpermetre emlékeztető ízek dominálnak. Megjelenik egy kis gabonás, savanyú élmény, hogy bevezesse a só,karamella, füst birkózását . A lecsengésben rövid eukaliptuszos pillanat ,majd egy hosszabb,lágyabb zamatos füsttel és tanninokkal elköszönő élmény .

Nem hangzik rosszul !

Valljuk be , egy 40 éves Brora megérdemli a figyelmet . Nem csak azért mert ritkán látni , mint a vadonban a vadmacskát , hanem azért is , mert a Brora önmagában egy legendás malt whisky , ami már aktív korában is az volt . Azóta azonban hírverés van körülötte, felcicomázzák , celebbé próbálják nevelni , de a Brora még így is megmaradt egy vadóc, szabad , igazi régimódi ,észak-felföldi maláta whiskynek . És ennyi bőven elég . Minden más már csak kellék vagy jelmez . Ami a forgatásnál úgyis lekerül...