Sok minden történt az elmúlt két hónapban a skót single malt whisky piacon . Sajnos a nyári hónapok nem kedveznek a blog írásnak , mert valamiből élni is kell , itt a szezon ( fesztivál - , nyári -, fő -, turista - , etc. ,nevezzük bárhogy az év leghúzósabb hónapjait ) . És mellette az életet élvezni is kellene , ami legalább annyi energiát elvisz , mint a munka , főleg ha az ember a szabadidejének nagy részét is az alkohollal tölti . Nem egyszerű élet ez a bartender élet , na . Június teljesen kiesett a blog életéből , de most egy rövid összefoglalóval igyekszem pótolni ezt .

A hónap elején a Glen Garioch bemutatta új weboldalát . Ideje volt , mert ha az embernek már olyan master blendere van mint Rachel Barrie , akkor illik törődni a megjelenéssel is . A whisky világának legcsinosabb szakembere persze nem dívának érkezett pár éve a Morrison-Bowmore csoporthoz ,hanem visszavezetni a társaság három single maltját a minőségi kategóriába . A Bowmore, az Auchentoshan és a Glen Garioch mind egy-egy whisky régió jeles képviselője , de ezek a brandek az elmúlt években a befektetett energia ellenére sem tudtak tartósan megkapaszkodni a vezető maltok közt . Remek nevekről van szó pedig , de ma már ez láthatóan nem elég . A Bowmore mint Islay legidősebb lepárlója már önmagában presztizs , de a whisky saját jogán is a legendák közé tartozik . A japán gazdák érkezésével ugyan a reputáció kissé megkopott , de a jelek szerint a Bowmore rövidesen visszatér az őt megillető poziciókba . A Tempest sor ennek már egyértelmű előjele . Az Auchentoshan a háromszoros lepárlásával , a Lowland jelenlegi egyeduralkodójaként ( csóri Glenkinchie , hát mit lehet mondani róla azon kívül , hogy ő is ebben a régióban szerepelget ?:) remek helyzetben van és érzik ezt a tulajdonosok is . A lágy aromák kedvelőinek kiváló választás , ez egy nagy szegmense a piacnak , érdemes befektetni a brandbe . Ennek megfelelően az Auchentoshan kapta eddig a legkreativabb figyelmet a gazdáitól . Az elmúlt években folyamatosan újítgattak a megjelenésen , bővítették a sorukat , talán mondhatom azt , hogy a szemünk ( orrunk ) előtt keresik a 'toshan-nak legjobban fekvő stílust . Legutóbb az új soruk két vezető maltjának megjelenését igazították a korábban sikeresen bevezetett travel retail széria külsejéhez . A 12 yo és a Three Wood megkapta az újabb lehetőséget , hogy átütő sikert érjen el a Glasgow közeli lepárlónak .

Az Auchentoshan remek alternatíva azoknak , akik nem kedvelik a markáns , tőzeges , nehéz aromákat illetve azoknak , akik az ír whiskey hívei . Kiváló belépőmalt a whisky világba . Küzepesen testes , lágy és édes aromák mellett a lecsengésben gyakran megmutatja magát egy élvezhető kis füstösség és fűszeresség . Semmi extrém . Az Auchentoshan-hoz köthető egyetlen extrém dolog a brand legnagyobb fanatikusa , Mark Dermul a.k.a The Toshan Man . A belga úriember ( aki az Auchentoshan imádata mellett hírhedt még Star Wars rajongásáról is ) ha épp nem a Csillagok háborúja eredeti forgatási helyszínein kalandozik valahol az észak-afrikai homokdűnék közt akkor aktív tagja a nemzetközi malt fanatikusok interaktív közösségének, hatalmas Auchentoshan gyűjteménye van és Ralfy nyomdokában neki is van egy vlogja azaz video blogja – Mark’s Whisky Ramblings – ahol aktuális kóstolásait osztja meg az érdeklődőkkel . Mark nagyon jófej és közvetlen , ami sajnos nem minden “elismert és hiteles” whisky íróról ( legyen az profi vagy amatőr ) mondható el . 

A Morrison-Bowmore harmadik lepárlója  a Highland képviselője . A Glen Garioch Distillery ( ejtsd : glengíri ) egy igazi , klasszikus , oldschool highlander . Erre mondják , hogy rejtett kincs . Ezt a lepárlót is elérte a japán kór azaz a 90-es évekbeli tulajdonosváltáskor a klasszikus housestyle -t lecserélték . Korábban a Glen Garioch egy tőzegelt felföldi whisky volt de 1995 után már szinte kizárólag tőzegmentes párlatok készültek náluk . Az Aberdeen közeli kis lepárló , a piktek földjének számító környéken nem csak erről a régimódi , felföldi aromás karaktereiről volt nevezetes , hanem a párlat minősége is kiváló volt , lévén ez a terület adja Skócia egyik legjobb minőségű árpáját . A japán befektetőkkel aztán nem csak a whisky füstje illant el , hanem sikerült a branded is parkolópályára tenni . A keleti , bár nyilván jószándékú gazdák az összes létező sztereotípiát belesűrítették a Glen Garioch dizájnba és ezzel komolytalanná tették a maltot . Mert hiába az számít csak , mi van az üvegben , ha nem vonzó a vevőknek a külcsín , nincs gazdasági siker . Ez pedig kulcskérdés . Nos, japán barátaink úgy vélték , hogy ha a címkén megjelenik a szarvas, a tartan ( a tradicionális skót minta ) pláne ha azt a késő nyolcvanas évekre hajazó színvilággal -értsd rózsaszín - dobják fel az majd jól mutat . Nem. Nem mutatott jól . Szerintem a valaha volt legidétlenebb külseje szerencsétlen Glen Garioch-nek volt . Mára ezt sikerült javítani , pár éve megújult a Glen Garioch csomagolása ami azonnal kiváltotta az érdeklődők figyelmét . A már említett Rachel Barrie master blender leigazolásával pedig hamarosan elérik azt is , hogy ne csak a whisky geekek ismerhessék meg független palackozóktól a márka rejtett értékeit , hanem a hivatalos palackozások is visszanyerjék hírnevüket .