Eljött az idei Diageo Special Release bemutatásának napja,így az egyik legkomolyabb széria ismét a reflektorfénybe kerül. A reflektorfényhez pedig hozzászokhatott a Special Release mert idén tizenhatodszorra jelenik meg a széria. Nézzük a 2016-os palackozásokat,betűrendben.

Auchroisk 1990 25 Year Old

A nehezen kiejthető nevű lepárló - a Singleton márka alatt közismertebb - harmadszor szerepel a sorozatban,idén egy 1990-es desztillálású,refill american oak hogshead és refill european oak butts hordós kombinációként.A negyedévszázados malt természetes hordóerősségű , 51.2 % abv -vel jelenik meg, összesen 3954 palacknyi mennyiségben.A nyitóára 275 font.A whisky a korábbról ismert,inkább sherrys jegyeket felvonultató harmincéves kiadásával szemben,klasszikusabbnak mondható zöldes,füves,lágy karaktereket hordoz idén.

Brora 1977 38 Year Old

A legenda. A 38 évével ebben a sorozatban az eddigi legidősebb Brora (egyedi megjelenésként a Diageo már jelentettt meg 40 éves palackozást is). 1977-es desztillálás , 48.6 % abv-vel természetes hordóerősség. Érlelése refill american oak hogsheads és refill european oak butts típusú hordókban történt. Az idei teljes megjelenés 2984 palack, az ára 1425 font. A whisky igazán tipikus Brora. Gyümölcs, fűszerek,füst,a tengervíz friss sós ízei,mineralitás és tőzeg pazar egyensúlya. Ki tudja meddig tartanak a készletek a régi Brora maltokból és emddig emelkedik a palackok ára, de az biztos, hogy azóta sem bukkant fel egyetlen ennyire egyedi és minőségi karakterekkel bíró whisky Skóciában.

Cambus 1975 40 Year Old

Az idei sor egyetlen grain whiskyje,ezzel pedig elmondható,hogy egy újabb evolóció fejlődött ki a Special Release szériában, hiszen harmadszor jelenik meg grain whisky a Diageo ezen válogatásában. Korábban a Port Dundas és a Caledonian képviselte ezt a kategóriát, most pedig itt egy Cambus, az első hivatalos palackozás amióta bezárták a lepárlót 1993-ban(leszámítva azt az egy kiadást amit a bezáráskor jelentettek meg). Merthogy nem csak grain, de bezárt lepárló is a Cambus.A whisky igazi grain karaktereket hoz, kellően édes,vattacukros,majd lassan vajkaramellás ízekig szelidül. Negyven éves,komoly a kora, legalább annyira mint a négy évtized után meglepően magas alkoholfok,ami 52.7 % abv. A hordó amiből érkezik refill american oak volt.A kiadott mennyiség 1812 palack, a nyitóára 740 font. Hardcore gyűjtőknek ajánlott,mert hiába negyven év,meg bezárt lepárló,azért az árcédula meredek.Találni hasonlóan idős korú grain whiskyt sokkal kevesebbért is.

Caol Ila 2000 15 Year Old

Bár alapító atyának nem nevezhetjük,lévén,hogy a Caol Ila a Special Release negyedik évében csatlakozott a szériához, de azóta a négy állandó szereplő egyike.Erősen nyitott anno a lepárló az első bemutatkozó malttal, ami 25 éves volt,azóta viszont sokkal fiatalabb és a lepárló egyik korábbi korszakára jellemző,úgynevezett highland-style azaz tőzegmentes Caol Ila szerepel a speciális kiadások közt.Idén egy 15 éves verzió jelenik meg tőlük, ütős kis 61.5 % abv-vel.Ennek a whiskynek a legbarátságosabb az ára,mint mindig a Specialok közül,konkrétan 88 font. A whisky lágy és könnyű,egy pici füsttel és jól dolgozó tölgyes aromákkal. Érlelése refill american oak és refill european oak butts hordókban történt.

Cragganmore FL

Először is, fogalmam sincs mit takar az FL a névben,már csak azért sem, mert idén a Diageo úgy döntött,hogy folytatja a két éve a Clynelish Select Reserve kapcsán megismert mystery malt stílust.Vagyis a whisky koráról,évjáratáról nem árul el semmit.Mondjuk a Clynelish legalább egy a címkén is jól értelmezhető nevet kapott,egyelőre a Cragganmore-nál ez is rejtélyesre sikeredett. Hogy valójában mit akar elrejteni a Diageo azt nem tudom, de ne legyük rosszindulatúak,fogjuk fel egy játéknak,végülis a NAS korszakban ez ma már szinte természetes,hogy sokat nem tudunk arról miért is fizetünk...Na, de vissza a Cragganmore malthoz! Régi motorosnak tekinthető a lepárló a sorozatban,már viszonylag korán, a széria harmadik évében felbukkant egy komoly,29 éves verzióval.A következő évben viszont egy szokatlan 10 éves Cragganmore jelent meg! Nem tudott később sem megkapaszkodni véglegesen a Special Release sorozatban,pár évente különböző korú whiskykkel képviselte a lepárló magát, volt itt 17 éves variáció,21 éves is, legutóbb két éve egy 25 éves palackozással próbálkozott.Most újabb váltás, egy korjelölés nélküli rejtélyes palackozás.Hát,szegény kis Cragganmore nem találja a helyét a szériában,viszont mindig megbízhatóan beilleszthető.Idén egy refill american hogshead, rejuvenated american hogshead és refill european oak kombinációból érkezik.A whisky lágy,édes,picit fűszeres,nem igazán alkot maradandót. Mint jeleztem,nem tudjuk milyen korú a Cragganmore ebben a formában, de ehhez a whiskyhez jelenleg soknak tűnik a 395 font mint nyitóár.Az össz kiadott mennyiség 4932 palack, az alkohol viszont kellemes, 55.7 % abv.

Glenkinchie 1991 24 Year Old

Nos, igen, a Glenkinchie nem az a malt whisky amire az ember elismerően csettint.Túl lágy, túl puha, túl kevés a karakteresség benne és túl sok kritikát kell elviselnie mint a Diageo Lowland lepárlójának,mivel a whisky rajongók a mai napig a Glenkinchie "számlájára" írják a Rosebank elvesztését. Ahogy az várható, a whisky hozza a közel negyedévszázadnyi érlelése ellenére is az ismert lágy jegyeket,egy kevés gyümölccsel és tölgyfűszerekkel.Az érlelése refill european oak és egy kis amontillado hordós behatás. Az ára 295 font, összesen 5928 palackkal jelenik meg, ami elég soknak tűnik mind ár mind kiadott mennyiséget értve.Az egyetlen sok ami jó ebben az italban az a 24 év vagy a komoly 57.1 % abv. Sajnálom, kicsi Kinchie...

Linkwood 1978 37 Year Old

Megdöbbentően sokat kellett várni,hogy 2008 után ismét felbukkanjon a Linkwood a Special Release palackjai közt. Igaz, az eddigi egyetlen SR kiadás 12 évese után most itt egy komoly, 37 éves whisky tőlük. Én nagyon kedvelem a Linkwood trópusi gyümölcsös karaktereit amiben mindig felbukkan a végén egy kis vax és egy kis füst is általában.Ezért is tartom az idei sor egyik legizgalmasabb whiskyjének ezt a koros speysidert.Idén sem kell csalódni,a whisky hozza a szép egyensúlyt a édes gyümölcsös és az elegáns florális jegyek közt, természetesen a felbukkanó kis füsttel együtt ! A Linkwood dobozán első ránézésre Nessie-t fedezhetjük fel, de nem ő az, csak a lepárló védjegyévé vált hattyú,pontosabban hattyúk, amiket a Linkwood egyetlen hivatalos,elérhető árú kiadásáról, a Flora & Fauna palackozásról megismerhettünk korábban.Az ábra egyszerre reflektál erre a korábban megismert logóra és egyben utal a lepárlóüstök hosszú nyakára is. A kis hattyú,a Linkwood ,nagyon szépen teljesít akármikor esélyt kap, idén például 6114 palackkal indul hódítani. Az alkoholerőssége 50.3 % abv, teljesen korrekt egy 37 éves whiskyhez, az ára viszont húzós,még akkor is ha közel négy évtizedes ritka és minőségi maltról beszélünk.590 font az árcédulán kissé meleg.

Lagavulin 12 Year Old

Az idén 200 éves szeszfőzde hozza a Special Release számára alkotott 12 éves verzióját idén is. A whisky a jól ismert erejében egyszerre komolyan füstös,olajos,Islay szörny és egyszerre édes és lágy. Kifinomult,elegáns,néha felemeli a hangját,néha ellágyul.Komoly whisky,ahogy megszoktuk. Az ára kimondottan baráti a társaihoz képest, 78 font. A malt alkoholerőssége idén 57.7 % abv, súlyos. Az elmúlt évek 200 éves szülinapos maltjaihoz viszonyítva ( Ardbeg,Laphroaig ) azt kell mondjam, a Lagavulin hozta a legjobb minőséget és felelt meg a szeszfőzde hírnevének,még úgy is, hogy 8 éves whisky volt az évfordulós kiadás, a 16 éves -szerencsére-évek óta nem változik és most a Special Release is egy kvázi fiatal,jól ismert,semmi újat nem mutató cucc.A korona az évfordulón a 25 éves palackozás,így a Lagavulinról egyátalán nem mondható el,hogy túlzásba vitte volna az ünneplést,ellenben amit mutatott a 200.évében az bőven elég ahhoz,hogy kijelentsük, a világ egyik legjobb single maltjáról beszélhetünk vele kapcsolatban !

Mannochmore 1990 25 Year Old

A Mannochmore igen csúnyán elintézte a reputációját 1996-ban amikor is kiadott egy tíz éves single maltot Loch Dhu néven.Ez a whisky szószerint fekete és a mai napig nem tudni pontosan,hogy az extrém módon pörkölt tölgyhordónak, gyártási hibának vagy karamellnek köszönhette szokatlan színét. Nem volt jó ital,na.Ennek ellenére vagy talán pont azért mert ennyire furcsa volt,szinte kultikus lett.A selejt diadala,mondhatnánk.Pedig a Mannochmore Distillery az egyik legfontosabb Diageo lepárló.Egy hatalmas komplexum területén fekszik,a Glenlossie Distillery birtokán,de technikailag ez egy teljesen önálló lepárló. A komplexum az egyik legnagyobb raktár bázisa a Diageonak ahol nem csak több százezer hordónyi whisky érlelődik,hanem egyben egyfajta teszt terepe is a megavállalat projektjeinek.Itt altatják és figyelik a legtöbb olyan single maltot amelyek különböző hordókban arra várnak,hogy kiderüljön,jó e az elgondolás róluk ha épp ilyen-olyan korral,formában,különböző finiselésekkel és hordókban érlelődnek.A Mannochmore egyszer már szerepelt a Special Release szériában, 2009-ben egy 23 éves variáció jelent meg tőlük.Idén 3954 palacknyi mennyiségben, 25 éves változatban, 53.4% abv-vel jelenik meg, nyitóára 245 font. Ha a Linkwoodot neveztem a legizgalmasabb idei palackozásnak, akkor a Mannochmore a legérdekesebb döntése a Diageonak a 2016-os sorból.A whisky érlelése is különös, first fill bourbon, new oak cask és european oak butts hordók felhasználásával készült.Gazdag,édes,fűszeres whisky lett ami szintén a csomagolásán hordozza a korábban a Flora & Fauna palackozása kapcsán megismert logót,igaz,idén sokkal színesebb a kismadár a dobozon.Vessetek meg,de szerintem ez lett a legszebb csomagolás ebben a sorban idén.Mindenesetre ismét valami figyelemfelkeltő a Manncohmore-tól,ez pedig esetében már egyszer bejött. A jó hír, hogy ez a whisky sokkal jobb mint a Loch Dhu volt,ami mondjuk nem nagy truváj.

Port Ellen 1978 37 Year Old

Nem maradhat ki a világ legkultikusabb single malt whiskyje idén sem ! A bezárt Islay lepárló, a Port Ellen döbbenetes karrierje lassan el kell,hogy érje a zenitjét,lévén az idei 37 éves verzió ára 2450 font,kezdésnek. Ez pedig egyszerűen nem normális.Főleg,ha ismerjük a Port Ellen tényleges sztoriját és a bezárása előtti maltjait.Maradjunk annyiban,hogy egyátalán nem volt kimagasló whisky anno,nem véletlen volt a lepárló bezárása sem. Az viszont tény, hogy a félretett készletek csak érlelődnek,lassan komoly korú minden Port Ellen ami csak elérhető a piacokon és ez az igazi oka annak,hogy kiderült,mire is képes a Port Ellen single malt. Mert előtte bizony nem voltak sokáig érlelt Port Ellen maltok, fogalmazhatunk úgy is, hogy anno a Diageo a döntésével akaratán kívül 19-re lapott húzott és bankot is robbantott.De kult whisky ide vagy oda, 2500 fontos nyitóárral már minden határt átléptek.Igazi,ahogy a Brora kapcsán sem, úgy a PE esetében sem tudjuk mekkora még a készlet,így a Diageo annyit kér ezekért a whiskykért amennyit nem szégyell.És nem szégyenlősek,azt tudjuk.A másodkezes piacok meg akkor is feljebb verik az árat idővel ha a hivatalos megjelenések esetleg öt számjegyű árcédulával jelennek majd meg.Az idei Port Ellen 2940 palackkal jön ki, nagyon szép 55.2 % abv-vel, refill american hogshead és butt hordókból.Őszinte leszek,Minden árral kapcsolatos kritika ellenére a Port Ellenről nem nehéz megérteni miért lett legenda,valóban jót tesz nek minden év.Citrusok,méz,füst,tengeri karakterek,tőzeg,fűszeresség,ott van minden.Nem a világ legjobb whiskyje, de a kezdő sorban írt a "világ legkultikusabb single malt whiskyje" jelző tökéletesen helytálló ha egyben nézzük a képet. Nagyon komoly kor,extrém limitáció,bezárt Islay lepárló,kimagasló árazás és egy az évtizedek alatt kiteljesedő stílus a világfigyelem központjában,azt hiszem ez a szomorú 1983-as napok ellenére is több mint sikertörténet.

Ahogy sikertörténet a Special Release is, annak ellenére,hogy a Diageo korábbi szériái,mint a Rare Cask, a Flora & Fauna már kellő hírnevet hoztak a cég készleteinek.A 2016-os válogatás inkább az idős maltjaival hívja fel magára a figyelmet,mintsem a komolyságával.Mert hiába a standard palackozások mint a Port Ellen,Brora,Lagavulin 12 yo vagy épp Caol Ila,azért se az Auchroisk,se a Glenkinchie, se a Mannochmore,még a bezárt grain lepárló Cambus sem az amiért az ember rohanna a bankkártyájával súlyos pénzeket kifizetni értük.A sort menti egy komoly korú és kedves Linkwood és esetleg egy érdekes Mannochmore,bár ezek közül is a Lonkwood ami valójában megérdemli a figyelmet,de sajnos ő is brutálisan túl van árazva.

Summa summarum, a Special Release még így is megfelelt és hozta a tőle elvártakat, továbbra is az egyik legjelentősebb széria a skót single malt whisky történetében.