Két új single malt Campbeltownból, a Glen Scotia Distillery reprezentálásban,amelyek jövő év elejétől lesznek elérhetők a global travel retail (GTR) szegmensben. Bár önmagában az,hogy új whiskyk érkeznek a legérdekesebb régióból elég jó hír,pláne,hogy a lassan-lassan magára találó Glen Scotia adja ezeket a maltokat,de a mai bejegyzés második részében muszáj lesz boncolgatni egy kicsit olyan kérdéseket is amelyek talán nem feltétlenül egy örömhír mellett kellene,hogy szerepeljenek.
Nézzük az újdonságokat,majd alább a magyarázatot.
Az első nóvum a Glen Scotia Campbeltown 1832 nevet kapta.A név a lepárló alapítására emlékezik,egyben nevesíti és erősíti az önálló régióként létező Campbeltown városkát,mint a skót whiskygyártás legendás egykori fővárosát.A single malt american oak érlelt,non-chill filtered variáció, amely rövid Pedro Ximenez(PX) utóérlelést kapott.Korjelölés nélküli, 46 %-os alkoholtérfogattal.
A második újdonság a Glen Scotia 16 Year Old,neve is sugallja,ez egy tizenhat éves maláta whisky,american oak érlelt,oloroso sherry finiseléssel.Szintén non-chill filtered és 46 %-os alkoholtérfogattal jelenik meg.A két új whisky külső megjelenése impozáns,mindkettő a régi Campbeltown képét viseli magán.Az 1832 világos dobozolással, a 16 éves sötét megjelenéssel kerül a polcokra. Mindkét whisky egy literes kiszerelésben lesz elérhető,ahogy a Loch Lomond Group öt további tagja közül még négy,hogy így heten alkossák a cégcsoport global travel retail szekcióját. A hetesfogat harmadik Glen Scotia palackozása már ismert, ez a Glen Scotia Victoriana , egy hordóerősségű (51.5 % abv) , korjelölés nélküli ex-bourbon érlelt,pero ximenez finiselt single malt. Hogy mi a különsbég a Victoriana és az új Campbeltown 1832 nevű kiadás között ? Az alkoholtérfogat, nyilvánvaló.A Victoriana esetében bourbon hordóként nevesítették az érlelést a PX finis előtt, míg az 1832 esetében american oak a megnevezés,és míg utóbbi egy literes kiszerelést kapott, a Victoriana a hagyományos hét decis üvegben szerepel majd a polcokon.
Ez még csak a kezdet, lesz még cifrább is és bonyolultabb,nézzük a csapat maradék négy tagját ! A kvartett a Loch Lomond Distillery képviseletében csatlakozik a csoport GTR kínálatába,ezek pedig a Loch Lomond Single Grain , a Loch Lomond Signature blended whisky, a Loch Lomond 12 Year Old single malt és az Inchmurrin Madeira Finish.
Kezdjük utóbbi megmagyarázásával,bár nem garantálom, hogy nem lesz követhetetlen,de ezúttal ez a Loch Lomond hibája , nem az enyém. Szóval az Inchmurrin. Az Inchmurrin nem egy lepárló,csupán egy márkanév a sok közül amit a Loch Lomond Distillery használ a 2000-es évek elejétől több más névvel együtt a whiskyjeinek megkülönböztetésére. Az olyan nevek mint Inchmurrin, Inchmoan,Inchfad,Old Rhosdhu,Craiglodge,Croftengea ( utóbbi heavily peated variáció) mind egy-egy whisky az 1965-ben épült , a regionális besorolás szerint a Highland régióhoz tartozó ipari méretű lepárlóból. A Loch Lomond Distillery a '60-as évek építési hullámának köszönheti létét,amikor a kor kihívásainak eleget téve egy akkori viszonyok közt modern és hatékony rendszerű szeszfőzdét sikerült összehoznia az alapítóknak. Ez a technikai komplexitás azt jelenti, hogy a Loch Lomond egyszerre három különböző metódussal is képes whisky előállítására,ezek a hagyományos pot still,egy Lomond-still nevű berendezés ami egyszerre három különböző whisky előállítására ad lehetőséget egy technikai újítás révén és egy column-still,amit Coffey-still néven is ismerhetünk. A Lomond still az érdekes,hiszen ez a berendezés alig egy évtizeddel korábban lett installálva mint a Loch Lomond Distillery megnyitása és elsősorban az akkori tulajdonos igényeit hivatott kielégíteni,amely a blended whiskyjeihez készített lágy single maltokat ezzel a berendezéssel. Hasonló berendezéssel szereltek fel még pár lepárlót azokban az időkben, jellemzően mind szinte kizárólag blendekhez készítettek maláta whiskyt,ilyen volt a Glenburgie,Miltonduff és a Scapa is. A 2000-es évek elején a Loch Lomond kisebb vitába bonyolódott az iparág legkomolyabb érdekvédelmi szerveződésével, a lobbistáknak is hívott SWA (Scotch Whisky Association) képviselőivel. Ez a szervezet a legnagyobb játékosokat tömöríti a skót whisky piacon,a Loch Lomond pedig nem volt tagja ennek a klubnak, így az erőfölényben lévő SWA nem csak azt érte el, hogy nem nevezhetik sinle maltnak a Lomond still által készült whiskyt,hanem azt is, hogy a Loch Lomond kérésének megfelelően a gyártási mechanizmus sajátosságai okán ez a fajta whisky önálló kategóriát kapjon. Maradt a single malt és a single grain az iparág hivatalos iránymutatása ,utóbbiba sorolták a Lomond still gyártotta cuccokat is.Valahol jogos,de az SWA indoklása a vásárlók összezavarodásáról csak szar indok volt, nyilván az ipari méretekben dolgozó Loch Lomond kiiktatása volt a cél a versenyből. Erre érkezett az a mára bizonyosan téves válasz a Loch Lomondtól,hogy sok,furcsa névvel ellátott whiskyvel próbált érvényesülni.De ez nem segítette se a Loch Lomond whiskyk megismerését, sem azok minőségét nem emelte,így a vásárlók valóban összekeveredtek a sok követhetetlen,ismeretlen márkanév hallatán és nem segített az sem, hogy a whiskyk valljuk be, szarok voltak és azóta sem sokat változtak.
De közel sincs vége ! Eddig single maltokról beszéltünk,pedig mint említettem a komplexum gyakorlatilag bármilyen whiskyt képes előállítani.Így létezik single grain whisky Loch Lomond név alatt,ahogy blended whisky is,szintén ezen megnevezéssel. Őszintén szólva szakmabeliként is nehéz eligazodni,megértem ha a fogyasztók még inkább elveszettnek érzik magukat.
Térjünk vissza a Loch Lomond GTR sorhoz ! Most tehát már tudjuk,hogy az Inchmurrin egyike a Lomond still-ben előállított single maltjuknak, amelyik ráadásul madeira finiselést kapott. Ez a whisky nem csak a travel retail szegmensbe lett készítve, hanem szerepel a pár éve megújult Loch Lomond család alapsorában is.Esetében, ahogy a két új Glen Scotia kivételével a többi öt márka esetében is, arról van tehát szó, hogy ugyanazok a whiskyk kerülnek a travel retailbe amelyek a hagyományos piacokon is elérhetőek. Ha ehhez hozzávesszük azt,hogy a travel retail piacokon nagyon is jellemző,hogy a lepárlók piacra szabott,limitált,exkluzív kiadásokkal operálnak, akkor ha a jelenleg bemutatás előtt álló Loch Lomond GTR sor kap majd egyedi palackozásokat is, teljes lesz a káosz.És a legmegdöbbentőbb,hogy ez nem valami kapkodás,hanem évek óta,már a korábbi tulaj alatt is ez jellemezte a Loch Lomond csoport kínálatát ! Na, haladjunk !
Loch Lomond név alatt a 2017-es debütálású GTR sor tagja lesz a Signature nevezetű blend ( készült a 100 cask solera nevű eljárással,ne kérdezzétek ez mit takar,semmi energiám kisilabizálni,bocs). Tovább bonyolítja a helyzetet a Loch Lomnd Single Grain jelenléte, amelyik árpamalátából készült (ez az a whisky típus amit az SWA pressziónak köszönhetően nem nevezhetnek se single maltnak, se önálló kategóriaként Lomond maltnak,vagy ilyesminek). Van rendes single malt is a sorban, a Loch Lomond 12 Year Old nevű cucc, ami két különböző still-ből érkezik,és ezzel teljes az anarchia. Ha most visszakérdeznék,hogy a poszt ezen pontján ki tudja felsorolni,hogy akkor most melyik hét whisky képviseli a Loch Lomond Group GTR csapatát, azt hiszem többen belezavarodnánk.Mindenesetre nézzük meg,hogyan fog kinézni a Loch Lomond whisky sor a vámmentes boltok polcain :
Azt hittétek,hogy ezzel akkor vége is a keverésnek ? Akkor nézzük a korábbi megjelenéseket ! Emlékeztek erre az alig három évvel ezelőtti arcfelvarrásra? :
Ez volt a 2013-ban megújult Glen Scotia dizájn. Rajta Hamish, a highland cow, a Felföld jellegzetes , hajas szarvasmarhája. Szerintem úgy ahogy van, ez a sor a valaha volt legcikibb dizájn a skót whisky világában, pedig volt pár versenytárs az évtizedek alatt ! Hogy nem csak az én konzervatív felfogásom ennyire szűklátókörű ebben a kérdésben,azt az bizonyítja,hogy alig két év múlva a színes dizájnt lecserélték a ma ismert Glen Scotia külsőre, benne a fenti " archeo-benetton" széria 10-12-16-18-21 éves maltjai mellé érkező Double Cask, 15 Year Old, Victoriana nevezetű Glen Scotia single maltokkal. Utóbbiak így néznek ki :
Csak érdekességként, valaha ilyen volt a Glen Scotia ,amikor a whisky maga nem volt egy igazán nagy eresztés de a mai dizájnnal összehasonlítva nagyságrendekkel jobban nézett ki a palack,pedig azért ez sem egy egyszerűen emészthető megjelenés :
2013-ban a cégcsoport a Glen Scotia szivárványsorral egyidőben frissítette az Inchmurrin alapsort is,az így sikerült :
A Loch Lomond pedig ezt a stílót viszi :
És erről váltottak három éve :
A Littlemill nevezetű,elveszett maltról most nem is igazán akarok értekezni,azt hiszem ez az a pont,ahol végképp elveszett mindenki a színek,fajták,nevek és egyéb zavaros dolgok közt.Pedig milyen jól indult...
Két új Glen Scotia a Loch Lomond csoporttól.
Aha.Azt hittétek ennyi...
