Az amerikai alkohol és dohánytermékek jövedéki adójával foglalkozó intézmény adatbázisa a törvény erejének köszönhetően lassan az elsődleges hírforrásá növi ki magát whisky újdonságok kérdésében . Lévén a törvény szerint bejelentési kötelezettsége van annak aki alkoholt kíván az USA-ban forgalmazni ( vagy valami hasonló kacifántos megfogalmazás ) igy a jövőbeni új whiskyk alapadatainak hónapokkal korábban már meg kell jelennie ebben az adatbázisban . Az eddigi TTB infók szinte teljes egészében valósnak bizonyultak így ma már elfogadhatjuk hiteles forrásként . Természetesen ez nem jelenti azt , hogy maga a bejegyeztetett whisky meg is jelenik vagy épp valamilyen adat nem fog rajta változni ,például az alkoholerősség , de arra tökéletesen megfelel a tár , hogy a hivatalos bejelentésig is legyen min csámcsogni.
Nézzük mik lehetnek ezen forrás szerint a 2015-ös Diageo Special Release adagjában !
A tavalyi válogatás profilja igen komolyra sikeredett , ide kattintva olvashatsz róla. Az idei adag a kiszivárgott infók szerint ennél kicsivel kevésbé lesz színes ebből a megközelítésből, viszont ismét lesz olyan malátawhisky ami először csatlakozik ehhez az ikonikus szériához és persze a standard tagok szinte mindegyike is ott van a sorban.
Az idei jubileumi ( 15.alkalommal áll fel a különleges alakulat ) Special Release kap majd a hivatalos megjelenéskor a blog szokásainak megfelelően egy bővebb,képes bejegyzést is ezért most nagyvonalakban fussuk csak át , a hírek szerint ki fog _ vagy épp ki nem - felbukkanni a csapatban.
Kezdjük az alapító atyákkal ! A Talisker a jelek szerint kiszállt egy időre az alakulatból , már 2014-ben sem volt ott a sorban nagy meglepetésre vagy csak azért mert a Talisker a Diageo kiemelt maltja, önálló kampányokat kap , az elmúlt években ő kapta a legnagyobb figyelmet a cégtől . Pedig hogy nyitott 2001-ben a Talisker ! A Special Release premierjén egyszerre két koros maltal lépett színre Skye gyöngyszeme , egy 28 éves és egy 25 éves verzióval . Egyes pletykák szerint nem feltétlenül csak az önálló szerep lehet az oka annak,hogy a Talisker elhagyta a szinte rá épülő sorozatot hanem az elmúlt években megszokott de egy gondosan titkolt probléma a skót whisky világban, nevezetesen a készlethiány . Állítólag a Talisker sem nagyon tudna már letenni több évtizedes whiskyket jelenleg az asztalra. Ami nyilván nem jelenti , hogy nincs nekik vagy ne lenne a jövőben . De az is lehet , hogy semmi más nincs mögötte mint egy sima döntés,hogy most ne . Tavaly se. Idén se . Vegyétek előbb a NAS Skye meg Storm palackozásokat ,ott a tíz éves mindig , ne legyetek telhetetlenek . Amúgy sem tudjátok megfizetni . Lehet így volt.Lehet nem. Fura egy brigád ám a Diageo..
De ha a Taliskernél esetleg elő is fordulhat készlet gond , akkor mt szóljon a Port Ellen ?! Szerencsétlen már évtizedek óta nem termel , nincs is már meg a lepárló ( malátázóként még létezik ), az ő készlete valóban fogy évről évre és nem pótolható . Lett is belőle egy brutális cult whisky ! Jó, a Port Ellen finom,tény. Az meg , hogy már évek óta harminc feletti korral jön ki csak a legendáját építi . Pedig 2001-ben a Talisker mellett a Special Release első Port Ellen palackozása egészen kis sukár maltocska volt a maga 22 évével . Idén egy 32 éves 1983-as kiadásról szólnak a pletykák , ami azért már nagyon nem a 70-es évek , a Port Ellen legendás évjrataiból való. Ki tudja meddig húzza csóri Port Ellen ? De amíg van addig a Diageo húzza helyette is , főleg a pénztárcánkat .Pontosabban azokét akik hajlandóak több mint kétezer fontot adni érte . A moralizálást és a Diageo üzletpolitikájának kritizálását most kihagynám , ismert már évek óta, lerágott csont. Ha ennyi az ár , akkor ennyi az ár . Kicsit kevesebb mint háromezer palack és egy szép 53.9 %-os alkoholerősség korrektül hangzik bár ez a korrektség az árban nyilván kevésbé lesz tetten érhető .
A másik nagyágyúja a szériának személyes kedvencem , a Brora . Az ex-Clynelish Distillery raktárkészletéért jobban aggódok pedig a Brora szellemisége a jelenlegi Clynelish lepárlóval valahol azért tovább él .A Brora a Special Release második évében csatlakozott a szériához és egy év kivételével szerepelt is mindegyikben, már az elejétől fogva komoly koros verziókkal . Gyakran ez harminc éves whiskyt jelentett a sutherlandi raktárakból ! Idén a vadmacska a jelek szerint tovább öregbíti legendáját , egy 37 éves cuccot várhatunk tőlük egy elfogadható 50 % feletti alkoholerősséggel . Úristen , egy 37 éves Brora ! Megszakad a szívem érted, cicám...A Brora bő egy éve önálló palackozásként már kidobott egy negyven éves maltot de a Special sorban ez az eddigi legidősebb Clyn.. akarom mondani Brora .
Van itt Clynelish is amúgy az idei adagban ! Tavaly először bukkant fel Clynelish az SR-ben , egy NAS palackozás ( állítólag 16 év és afölötti maltokból meg nem erősített infók szerint ) egy igen durva árért . Igaz , az 500 font per palack ár sok kevésbé legendás lepárló dalmorizált megjelenéséhez mérten még csak extrémnek sem nevezhető . Nekem mindenestre csalódás volt . Az ár, nem a whisky . Az egy nagyon kis furcsa de roppant jó Kleinliss volt ! Idén a Clynelish Select Reserve Second Release palackozás úgy tűnik a lepárló jövőbeni standard helyét készíti elő a szériában ami önmagában a lepárló miatt örvendetes viszont egyel ismét csökkent azon palackozások sora amire az ember még beáldozna egy elfogadható összeget . Apropó Select Reserve . Az egyik legunalmasabb név , mégha megfelelően le is fed egy stílust a whisky világban a jelentése, a jelek szerint nincs ott az idei címkén ami szerintem örvendetes . A Second Release megfelelően utal rá , hogy az északi vadmacska ismét megmutatja karmait . Csekkold csak az 56.1 %-os alkoholtartalmat,vágod miről beszélek ? Szintén háromezer alatt nem sokkal a kiadásra szánt palackok száma, ami a fenti két legendához hasonlítva csak tovább erősíti bennem a gondolatot , hogy a Clynelisht már nagyon építik fel a Brora helyére . Ez részemről rendben van .
Ha már nem tudtam kihagyni , hogy ne ejtsek szót az árról a Clynelish kapcsán , akkor itt van az a whisky ami egy ideje szinte az egyetlen megfizethető áru cucc a sorban és a minősége igenis kiváló az italnak ! A Caol Ila is több mint tíz éve csatlakozott a szériához és az első években még igen szép korú maltokkal operált aztán bő fél évtizede a highland style Caol Ila kap helyet a különlegesek közt . Tavaly duplán jelent meg a C I a sorozatban , egy 30 éves palackozás ismételte meg a kezdeti súlyos korú kiadások sikerét . A felföldi stílusú Caol Ila annyit jelent egyébként, hogy Islay szigetéről való származása ellenére a Special Release-ben tőzegmentes formájában szerepel a whisky. A tőzegmentes Caol Ila korábban a Diageo blendjeihez kellett de önállóan is megállja a helyét már jó ideje ebben a speciális sorozatban. Fiatal korral kezdte - 8 év - aztán az évek alatt lépegetett felfelé , idén egy 17 éves american oak érlelés várható , 1997-ből , jócskán 50 % feletti alkoholerősséggel .Szeretünk Caol Ila.
A következő sztenderdnek nevezhető Islay palackozás a szériában a Lagavulin . Majdnem a kezdetektől jelen van a sorban , a 12 éves verzió szinte nevezhető a Special Release házi-Lagavulinjának . Nagyon szép profilú whisky amihez időről időre csatlakozik egy húsz év feletti vagy még idősebb Lagga , megfizethetetlen áron persze ,ellenben elképesztően magas minőséggel . Ennek a kijelentésnek különös aktualitást ad , hogy hallottam már olyan elharapott félmondatot az iparág belsősei közül ,hogy a világ hamarosan belátja, hogy vége a whisky legendás korszakának ismét egy időre ha a tervek realizálódnak és megjelenik egy kommercionális NAS Lagavulin . Nem egy blikkes informátor volt az illető ,jelzem. Az aggodalmakat növeli , hogy az adatbázisban pont a Lagavulin címkéje nincs még benyújtva és valóban nem szerepel túl sok info a leendő palackozásról,így a kora,évjárata sem. Ami ismétlem, jelenleg semmit nem jelent , ez csak egy bürökratikus valami .De azért NAS Lagavulin? Meglepődne még valaki ? Reméljük nem fogja megerőszakolni a malt whiskyk világát a Diageo .Bár velük kapcsolatban nincsenek illuzióim. Tisztelettel megköszönöm nekik a 16 éves standard Lagga minőségét és fejet hajtok a 12 éves remekei előtt , még a koros Lagavulinoktól sem sajnálom az őrült összegeket amit kérnek értük , de a NAS palackozás egy Lagavulintól számomra elfogadhatatlan.Még ha az ital lehet jó is. Általában pont a whisky nem tehet róla mit kezdenek vele egy identitástól mentes, globális piacvezető konglomerátum emlőin nevelkedett, kokaintól fehérlő orrú marketinges yuppiek. De egyelőre ezt kezeljük rémhírnek . Mármint a NAS Laggát. A drogfüggő , könyöklő ,"kreatív reklámszakemberek" , a yuppiek valósak...
Van még itt egy 25 éves Dalwhinnie a jelek szerint , ő sem kezdő , időnként felbukkan a szériában 21-25 éves formájában. Idén 25 YO várható ismét , közel hatezer palack 1989-es évjáratból . És ha már Dalwhinnie , beteszek ide egy új hivatalos megjelenésű Dalwhinnie-t is mert amúgy szégyen lenne egy saját poszt neki . Kitaláljátok ? Igen, NAS Dalwhinnie az újdonság . És a neve , uramatyám ?! Dalwhinnie Winter's Gold . A Cardhu Amber Rock és Gold Reserve elbújhat ez mögött,komolyan ( a korrektség kedvéért: a Cardhu Amber nem volt olyan gáz whisky mint a neve ). A Dalwhinnie Winter's Gold hivatalosan ezzel a mondattal van ellátva a címkéjén : “The suggested serve of Dalwhinnie Winter’s Gold is frozen.” . Gondolom nem kell fordítani . Aki próbálta azt mondja tulajdonképpen nincs vele nagy gond , hozza a megismert klasszikus belépőmalt stílusát ami tulajdonképpen jó hír, a 15 éves Dalwhinnie az egyik igen jó step-in malt . Mint említettem általában pont a whisky nem tehet róla hogyan akarják eladni . Na, nézzük meg a Winter's Gold címkét, alatta a tervezett Special Release labelt aztán haladjunk.
Lássuk mit várhatunk még . Lehet , hogy az idén a bezárt lepárlók további képviseletében jön egy 1989-es , 25 éves Pittyvaich amiről csak azért nem írom , hogy valószínüleg az a legnagyobb ereje ,hogy alig pár évtized múltán bezárták mert azért 25 év az 25 év. Továbbá meglebegtettek egy 1980-as , 34 éves Dailuaine-t is , először a Special Release történetében. Ennek aktualitást adhat , hogy a Diageo komoly beruházást hajtott végre a lepárlóban az elmúlt években , meg amúgy is a Dailuaine egy alulértékelt maltwhisky , vannak igen jó cuccok onnan . Ennek a hírnek ha bejön én örülök , frankón . Más kérdés, hogy nem hiszem ,hogy az ára miatt sokszor fogunk róla beszélni . Ami tény, hogy azért a Diageo odafigyel arra , hogy a Special Release-ben kiadott kevésbé ismert, koros whiskyk is felzárkózzanak minőségileg a Lagavulinok, Taliskerek, egyebek által felállított nívóhoz . Tavaly például a Glendullan is és a Strathmill is ebben a kategóriában szépet domborított . Ergo lehet a Pittyvaichot is rehabilitálnom kell majd ? Szívesen , ha úgy lesz .
A legérdekesebb az idei sorban egy 40 éves grain whisky a Caledonian Distillery készletéből, 1974-ből. Volt már grain whisky az SR-ben , Port Dundas és meglepően jó volt. Amúgy is, egyre jobban jön fel a grain whisky , legutóbb a független palackozó Douglas Laing mutatta be az Old Particular sorozatba illeszte pár ilyen cuccát. Hogy ez megint az iparág problémáinak vagy a növekvő igények kielégítésének bizonyítéka vagy csak egyszerűen minőségi színesítése a portfólióknak azt mindenki döntse el maga . A grain whisky profilja sokkal egysíkúbb a malátawhiskynél megismertekhez mérten, de nem jelenti, hogy ne férne bele vagy ne tudnának valóban komoly minőséget is letenni belőlük az asztalra. A The Cally nevet kapott Special Release palackozás komolyságban már most veri pár társát az idei tervekben szereplők közül, mind a korával mind a címkéjével.Tetszetős. Lehet a Cally lesz az idei meglepetés befutó ?
Ezek tehát a heteken belül megjelenő 2015-ös Special Release kiszivárgott infók . A megjelenéskor ahogy szoktam , jön a képes beszámoló , kóstolási jegyzetekkel és ha nem fogok addig kiábrándulni a whisky világából végérvényesen , akkor egy bővebb bejegyzéssel .
