Az edinburghi fesztivál perifériájáról a középpontba belenőtt Fringe számomra legizgalmasabb hétvégéje az amikor Skócia egyik legnevesebb whisky szaküzlete megrendezi a maga kis minidzsemboriját . Az Edinburgh Whisky Fringe nem ismeretlen a blg olvasóinak . Évről-évre igyekszem beszámolni arról , miért is ez az egyik leghangulatosabb whisky rendezvény .
2015 nyara minden idők egyik legszánalmasabb nyaraként fog bevonulni a történelembe . Ennyire hideg ,esős , szürke nyár még itt is ritka . Szerencsére az égiek megkönyörültek a malátarajongókon és augusztus második hétvégéjén megtartott Royal Mile Whiskies szaküzlet éves rendezvénye kiváló időben zajlott. Valójában ennek csak abból a szempontból volt jelentősége , hogy a kapunyitást váró tömeg ne ázzon szarrá még mielőtt ugyanez megtörténne velük a rendezvény helyszínén belül. A különbséget gondolom nem kell ecsetelni.
Az idei Whisky Fringe poszt rövidebb lesz az előző években megszokottakhoz képest . Ennek elég hétköznapi oka van . A felvonultatott whiskyk idén nem sok újdonságot jelentettek a naprakész fogyasztóknak . Mondhatnám azt is ,hogy az évek óta megismert palackozások várták a látogatókat .Olyan whiskykről beszélünk amik kis túlzással ma már bármelyik európai szaküzlet polcain jelen vannak . Mondjuk ki , alapmaltokról beszélünk . Persze a régóta ismert butellák mellé oda kerültek az idei év újdonságai de a nyitónapon semmi olyan palackozással nem találkoztam ami ezen a rendezvényen mutatkozott volna be. Ez végülis teljesen érthető , hiszen ismétlem, ez egy szaküzlet rendezvénye aki tulajdonképpen egy ilyen formáját választotta évekkel ezelőtt , hogy promótálja a termékeket amiket árul . A Whisky Fringe egy jól időzített , jól szervezett és önmagát szinte már az első perctől kezdve kinőtt esemény lett . Ezen tények ellenére is az idei WF első napján felvonultatott cuccok skálája kissé csalódást okozott . De csak első látásra ! Meg talán azért mert az elmúlt években azért voltak olyan whiskyk ezen a rendzvényen amelyeket először itt kóstoltam , tehát joggal vártam idén is. Na ez részben elmaradt . A jó hír ezzel kapcsolatosan az , hogy ilyenkor az ember olyan " hétköznapi " maltokat is újra megkóstol amire a napi rutin és a sok újdonság mellett kevesebb figyelem jut . Némelyekre már évek óta . De a Fringe alatt az ember simán elkortyolgat egy alapmaltot ha a pult mögött a legismertebb brand ambassadorokkal tud szót váltani , vagy ha az egyik legjobb lepárlómester fogad örömmel és oszt meg belsős infókat az emberrel . Valójában számomra erről szól ma már a Whisky Fringe . Összefutni egy helyen a szakmával , beszélgetni , piázgatni . Ettől lesz hangulatos és attól , hogy a viszonyok nagyon közvetlenek.
Na nézzük a maltokat. A posztban a standok elhelyezkedése mentén haladok és igyekszem hasonló stílusban megosztani gondolatokat whiskykről , tervekről , arról , hogy mi az aktualitás . Úgy , ahogy velem is történik amikor megállok egy-egy standnál , hogy rég nem látott szakmabeliekkel fecserésszünk erről-arról .
A bal sarok idén a sorsolás útján az Arran Distillery pultja lett . A szelekciójuk kevésbé volt naprakész ami meglepő , hiszen azt gondolná az ember , hogy az idén mérföldkőhöz érkezett lepárló büszkén mutatja be 18 éves maláta whiskyjét az érdeklődőknek .A 18 éves a nyitónapon nem volt jelen . A kínált italok az Arran 10 yo , 14 yo , 12 yo Cask Strength , a Port ,Amarone és Sauternes finiselések , a Gold krémlikőr , a Burns malt és egy Muckla Flugga nevű furcsaság voltak . Utóbbit Shetland szigetén érlelték és egy alsorozat része . Őszintén szólva az Arran stand bár elhelyezkedését tekintve az első volt a teremben de mre én hozzájuk értem már volt bennem elég ital ahhoz , hogy többre ne is emlékezzek az Arran standból és a Muckla Fluggaból .
A szomszéd asztal a Burn Stewart maltjait kínálta . A Bunnahabhain 12 yo, 18 yo , a Deanston 12 yo ,Virgin Oak , a Ledaig és a Tobermory tíz évese és a Black Bottle blend volt a kínálat . Jól ismert italok . A Deanston Virgin Oak egy jó kis virgin oak érlelés ,édes,tölgyes ,leheletnyi citrus,vanilia .A Deanston alapból pont az egyik olyan malt amelyiknél a tölgy remekül érezhető , sokszor arra is használjuk , hogy ha be akarunk mutatni egy aromát és a tölgyről beszélünk , akkor Deanston 12 kerül a pohárba.
