Lassan a Loch Nesst meglehetne tölteni azokkal a sztorikkal, amiket a whisky lepárlók mellékelnek egy - egy új kiadásuk mellé. Furcsábbnál furcsább történetek, hihetőek vagy kevésbé azok, hagyományokon alapulók vagy azt teremteni szándékozók, konkrét dolgokra utalók vagy csak szárnyaló fantázia szülöttei. Mindegyik lepárlónak van ilyen. Mostanában, ahogy élesedik a verseny, egyre - másra bukkannak elő ilyen mesékkel megtámogatott megjelenések. De ne legyünk szkeptikusak. Végül is, csak a kedvenc italunkhoz kapcsolódik mindegyik sztori.
A Glengoyne is előjött a saját kis házi legendájával, aminek apropóján ki is adott egy whiskyt. Vagy a whisky mellé bányásztak elő a kollektív memóriából egy történetet? Fogalmam sincs. Ezért nem is analizálnám tovább, itt van tehát az új, exkluzív hordóerősségű Glengoyne legendája.
A 80 - as évekig a Glengoyne alkalmazottjai naponta három nagy kupica, hordóerősségű Glengoyne-t kaptak. Egyet reggelire, egyet ebédre, egyet uzsonnára. Kétségtelenül kedves kis juttatás! Ez mellett hetente egyszer, közösen kiválasztottak egy nagyon jó minőségű, ex-sherry hordóban alvó Glengoynet és az lett a hét dramja, amivel koccintottak a sikeres munkahétre. A dram a tradicionális skót whisky mértékegység, igazából nincs meghatározva pontosan mennyi, amolyan lendületes kézzel öntött kis adag. Persze, ma már egy bárban a dram szigorúan megszabott egységekben tölthető csak, de maga a szó értelme megfelel a mi hétköznapjainkban megszokott " feles"- ének. Ami lehet konkrét " feles " vagy akár csak a szinonimája egy koccintásnyi alkoholnak. Nos, ilyen dramokat kaptak a Glengoyne nehéz munkát végző alkalmazottai, naponta és egy remek minőségűt, nyilván picit nagyobb mennyiségben mért formában, hetente. De nem mindenki volt egyformán rabja a whiskynek, vagy csak szimplán nem volt kedve naponta ledobni meló közben három " felest" , ezért a józanabbak (szó szerint is:) inkább kiöntötték az italt. Na nem ám úgy, hogy veszendőbe menjen ! Hát azért skótokról beszélünk akik ráadásul whisky lepárlóban dolgoztak ! Hallgatólagos megállapodás értelmében, a felesleges dramokat egy réz teáskannába löttyintették, ami a közös pihenő helységben volt elhelyezve. Nyilván, hogy abból teát fogyasszon az, aki arra vágyik. De a történetben szereplő teáskanna funkciója átalakult. Egy gyűjtőedénye lett a hordóerősségű Glengoyne dramoknak.Így azoknak akik kevésbé bírták az italt, nem volt muszáj mindennap nyakalniuk, míg akik többet bírtak, elfogyasztották szép csendben a közös készletet. A teáskanna meg boldog volt, mert soha annyian nem használták, mint a Glengoyne kantinjában leszolgált évei alatt. Már pedig nincs boldogabb teáskanna egy állandó használatban lévőnél.
Erre a sztorira reflektálva alkotta meg a Glengoyne jelenlegi csapata a Glengoyne - The Teapot Dram nevű itókát. Maga a whisky öt elsőtöltésű ex- sherry hordóból lett kiválasztva, amikben az italok kilenc és tizenegy év közti időt töltöttek. A hordóerősség 58. 8 % - os és a palackozás a lepárlóban érhető el. Nem hangzik rosszul, és végül is a sztori is elmegy.
Örök igazság: jól kell tudni választani. Nos, aki a Glengoyne-t választotta anno munkahelyének, kijelenthetően jól választott. Ésmost még mi is jól jártunk. Hordóerősségű, sherry érlelésű Glengoyne. Jöhet. Egy dram vagy akár egy teáskannányi is !
És ha már a Glengoyne - nál tartunk, akkor hír még felőlük, hogy két korábbi sorozatuk is folytatódik a napokban egy-egy új megjelenéssel. A karácsonyi időszakra kiadott " Art of Glengoyne " nevű szériában a lepárló 10 éves whikyje kap évről - évre olyan csomagolást, amit egy művész kreál meg. Tavaly egy festőművész képe borította a whiskys dobozt amin a lepárló volt látható, míg idén egy Simon Lawrie nevű alkotó munkája került rá a henger alakú tárolóedényre. A hivatalos megfogalmazás szerint a Glengoyne SLOW nevű kampányát erősítve, a művész saját, különleges vizióját mutatja be a varázslatos malt whisky készítésről. Én mindenkire rábízom mit ismer fel ebből a vízióból, ime:
A másik széria, ami ugyan csak a második adagját mutatja be idén, az a Glengoyne Christhmas Cask nevű, a világ leglassabb palackozásánaktitulált sorozat. Emlékszünk, tavaly télen mutatta be a Glengoyne ezt a furcsa kiadást. Mi is ennek a lényege : A lepárló szakemberei elhatározták,hogy egy kiválasztott hordóból négy éven keresztül,minden év karácsonyán,70 palack mennyiségben dobja piacra ezt a single cask kiadását. Minden hordóban van egy olyan rész,amit a whisky nem tölt ki. Ez a headspace- nek is nevezett rész a hordó típusától és az űrtartalmától (ergo a beletöltött whisky mennyiségétől is ) függően változik. A headspace természetes módon is növekszik az érlelés során. Ez a párolgás vagy ahogy mi whisky rajongók jobban ismerjük, angel's share. A Glengoyne Christmas Cask minden évben a hetven palacknyi whiskyvel amit belőle piacra bocsátanak,növeli ezt a headspace-nek nevezett részt.A növekvő üres rész a hordóban hatással van az érlelődésre.Hogy ez hogyan köszön vissza a whisky ízében,azt nem tudni,állítja a Glengoyne.Ezért a leglassabb-SLOWEST-lepalackozással,bevonva a whisky leendő vásárlóit,”kideríti”. 2014-ig minden karácsonykor a hetven whisky fan ,aki lesz olyan szerencsés,hogy megtudja majd vásárolni a Glengoyne Christmas Cask-et,érezni fogja a változást.Évről évre.Így a single cask palackozás,a Glengoyne Christmas Cask,tulajdonképpen négy év alatt lesz teljes egészében üvegekbe töltve az adott hordóból. Na ennek a sorozatnak idén jön a második adagja, így aki nem gyűjteménybe vásárolja, hanem valóban kiváncsi, hogy fejlődött e, változott e valamit a whisky, karácsonykor megtudhatja. Őszintén szólva én még nem találkoztam emberrel, aki birtokolt volna az első kiadásból, ezért még csak másodkezes infóm sincs, valóban történik e valami a megnövekedett headspace hatására az ízekben.
Mindenesetre elég furcsán, kissé faramucin fogja meg a Glengoyne ezeket a sztorikat. Igaz, nem szólhatunk egy szót sem, hiszen a márka az egyik legdinamikusabban fejlődő, hatalmas profitot termelő brand lett pár év alatt. A megújult látogatóközpontja sem a semmire épült. A Glengoyne büszkén hirdeti, hogy ő Skócia legszebb lepárlója. Hát ezért, de még inkább a tiszta,lágy, nagyon finom whiskyjeiért kedveljük a Glengoyne-t, mint sem ezekért a bizarr sztorikra épített marketingért.
De azért az elég jól hangzik, hogy :Egy csésze Glengoynet ? :)
