A kedvencekkel az a baj,hogy a kezdeti felfedezés okozta örömteli kíváncsiság túlzások után az ember hajlamos ünnepivé emelni a pillanatokat amikor a kedvencekkel tölti idejét.Ez a folyamat talán egy természetes út amin a helyes arányok eléréséhez végig kell,hogy menjünk.Whisky bloggerként természetesen ez a whiskyre vetítve jutott eszembe.Az apropója pedig egy rövid eszmecsere volt a fórumon bevallotan kedvenc maltom,a Caol Ila-t illetően.Ekkor esett le a tantusz,hogy több mint egy hónapja nem kóstoltam ebből nem kóstoltam ebből a számomra fontos single maltból.Mivel a Caol Ila nem kényezteti el a rajongókat OB megjelenésekkel ésmert amúgy is egy szakmailag lényeges út közepén járok,mindenképpen független palackozó variációját szerettem volna ízlelni.A választás ezúttal egy szigetlakó IB a Bruichladdich alá bekötött cég,a Murray McDavid egyik palackozását kivántam kóstolni.
Caol Ila 17 yo 52.5% Murray McDavid Mission Gold 1990
Sokszor felmerül a Caol Ila kapcsán,hogy nem olyan ütős,tőzeges,füstös mint a sziget déli lepárlóinak termékei.Ez a palack azonban minden olyan igényt kielégít ami ebben az irányban szabja meg az islay maltok élvezetét.Bourbon hordóban érlelt,cicomamentes,összesen 900 palackkal került a piacra.Lepárolták 1990-ben,palackozták 2008-ban.Az,hogy a szomszéd lepárlóban lett töltve,érlelve és szerencsére ezt megtették egy "sima" ex bourbon hordóban szimpatikussá teszi a whiskyt,már a kóstolás elött.Színében megfelel ennek az előzetes adatnak,halvány,tiszta vékony arany.Illatban egy tengerparti élmény kezd.Sós hínár édes hullám által hozott illata.Mint egy nehézbúvár,lassan de figyelemreméltó mérettel bukkan fel a füst.És mintha valami tudott volna bármit is ez a palack egy magyar single malt fórumon zajló társalgásról,füstjével vétóz meg minden olyan reakciót ami számonkéri a Caol Ilatól ezt a jellemzőjét.Most sajnálom csak igazán,hogy nem ezt a palackot tudtam javasolni fórumtársaimnak.Alulreprezentált édesség és hatalmas füst.Terpeszkedik,alig elég az ember szája,hogy elférjen benne ez a hamufelhő.Száraz és kevésbé kifinomult bármelyik általam eddig kóstolt Caol Ilahoz képest.Nyers,szálkás.Mint egy gyalulatlan gerenda amiből később nemessé pácolt pótolhatatlan elem lesz egy épitkezésnél.De ebben a nyers,szálkás ,gyalulatlan formájában is tekintélyt parancsoló darab.Ez a whisky nincs kisúlyozva,nem törődtek vele,17 évig pihent egy földpadlós raktárban.És a legnagyobb dolog amit tehettek ezzel a malttal,hogy békén hagyták.Szerencsésen megúszta ez a pár hordó,hogy ne a boros,rumos,ki tudja még milyen puccos érlelést kapjon.Szinte semmi mást nem tud mutatni mint a füstöt de pont ez az amire most vágytam.Lecsengése roppant hosszú,kínzóan száritja a garatot és hamuréteget von a szájpadlásra.Nemesedik a lecsengés alatt.Enyhe antiszeptikus íz,leheletnyi barackos flash.Kétségtelenül versenyképes bármelyik déli islay malttal.Masszív.Nem várt meglepetés volt.Mivel az ár is passzol az értékhez,szinte a kóstolás után azonnal két palackra adtam le rendelést.Ez a whisky az egyszerűségével és mindent borító füstösségével nyert meg magának.Akinek a highland Caol Ila(unpeated) nem jön be vagy a jelenlegi housestyle kevésbé islay az válassza ezt a palackozást.
fezmin 2010.06.08. 17:25:19
barman 2010.06.10. 10:34:45
Ez volt az év-június « The Maltbank Herald 2010.12.07. 16:48:34
Ez volt az év-június « The Maltbank Herald 2010.12.07. 16:48:34